Gyöngyös Imre művei - Szülinapra

Gyakran idézi hazámat a régi gyerekkori emlék

            gyógyul a lelki nyugalmam, amint üde képei kelnek;

            bár, te, fehér felhőbe takart kettős szigetország,

            Új Zélandia, elmerülök noha forgatagodban 

            szép fővárosod elragadó, kies alkonyatában:

            Már sokaadik tavaszod  hizeleg nekem ujra kacéran;

            esteli nap hunyorog le a déli-szeles kis öbölre;

            gombaszerűn növekedve teremted iromba csodádat:

            Épület-ékeid új, diadalmas üvegpalotáit;

Gyöngyös Imre művei - Jézust-kiáltóknak

Jézust-kiáltóknak hadára esküdtünk:

Ott lesz a győzelmünk! Benne legyen üdvünk!

Muzulmánoknak mi csak gyaurok vagyunk,

s úgy tűnik, örökre azok is maradunk!

Sok új esemény nyújt ma aggasztó szemlét:

Világlik bennünk sok történelmi emlék,

miket iskolában, mint gyermek tanultunk,

népünk múltjaképpen, mégis a mi múltunk.

Balassa korából végvári vitézek

országhatárt védő harcokat idéznek,

amint menekültek fáradt seregének

lesújtó képéből szomorúság széled:

Időnk pogányai sövényen és falon

Gyöngyös Imre művei - Párrímek Európa megpróbáltatásáról

Szétdarabolt ditirambusokat követelne a téma.

Súlyt, intelmet akarna sugallni a vers s a poéta.

Hat szigorúbb versláb galvános fényt ad a sornak,

mint szőlőtaposás szüret-ízt, aromát ad a bornak.

Nem ditirambus a vers, ha a daktilusok dalain száll.

Nyűg-nyomatéka alatt csak a vén Európa kalimpál.

Elnyomató Kelet új menekültjeit űzi a zsarnok,

csak Nyugat adhat elég segedelmül erős, teli markot:

Ősi kereszténység mércéje az ördögi próba,

szobra talapzata, szertedarált hite foszlik alóla,

Gyöngyös Imre műfordítása - O.Wilde: Libertatis sacra fames (szabadságra szent éhség)

A demokráciára felnevelt

köztársaságot jobban szerető

polgár, ki él, mint a királyi fő,

s kit korona más fölé nem emelt, --

szabadságáért mit ér az izgalom?

Az egy uralkodó szabálya jobb,

mint hogyha sok , lázongó demagóg

rontó csókot szabadságunkra nyom!

Ezért nem állom, hogy profán kezek

piros zászlót romokra tűzzenek.

Nem jó a cél, hol balga uralom

botlik dicső, művelt vívmányokon,

kardját merítve óv  korcs árulást

s ment gyilkosságot s véres lábnyomát!

 

 

Gyöngyö Imre műfordítása - Percy Bysshe Shelley: Ozymandias

Egy ős ország utasa mondta el:

                        a homokban két óriási láb,

                        s előttük ,lent viharvert arc hever

                        s az ajka mintegy parancsot kiált:

                        A ránc vicsora így mutatja meg!

                        Dühét s művésze jól szoborta át,

                        azt őrzik még a málló, holt kövek,

                        mit szobrász keze szíve, gúnya  ád.

                        A talapzatba vésett, rótt szöveg:

            Ozimandiász főkirály nevem:

Gyöngyös Imre művei - Prologus - Alta Ripa

 

                             Prologus

 

Ránk marad annyi tulajdon alig várt ó hagyatékul

s kezdeteink örökét örökölni nagyon fura érzés,

mint, amiképpen az ős-eonokban az őseim éltek:

Küzdöttek jogokért s egymásért is hadakoztak!

Emberi lét akadálya a harc, csata, háború mindig!

Emberölés csömörében az áhitat egy menedéke:

Gyöngyös Imre művei - A sok választotthoz és a még több meghívotthoz

Bölcsebbek legyetek: Féljetek egy kicsit;

bosszút esküszik és büntet a kapzsiság!

Balgán nem hiszitek, hogy jön a számadás:

                Bűnhődést szül a vétketek.

 

Játék nektek a lét: nagy fogadásra tét:

"Gazdag lesz, aki mer!"  --  becstelenül lop el

köznép kincseiből s koldusok átkain

Gyöngyös Imre művei - Wellingtoni alkony

Már hatvan éve félteke távra van

a régi holdas, tolnai éjszaka,

hol ajnároztuk új szerelmünk,

mint csoda-álmot az életünkben.

 

Ha hittük azt, hogy vége sosem lehet,

vágyunk valóhoz is közelít ma már!

Helyes döntésünk volt az is, hogy

összekötöttük az életünket.

 

Egymásban érlelt állhatatos remény

meglágyította szikla-szilárd, kemény

sorsunk kegyetlen osztalékát

s zord szigorában erősen enyhült.

 

Lelkünkben oly rég mindenik est felér

a régivel, hol tolnai este él

Gyöngyös Imre művei - Emlékeztető

A forradalom, mint az ifjúságod

valószínűtlen messzeségbe tűnik;

Felejtéssel bár sok rész elszivárgott,

megtölti még a szívedet színültig.

Mindegy hol kezdted, mindegy merre végzed

 s akármivé értékeled magad,

születéseddel rendelte a végzet,

hogy magyar légy s magyarnak megmaradj!

Agyad akárhány részletet felejthet,

ötvenhattal te is sorsot jelölsz

s legyen tiéd a földön bármi rejtek,

világvezér légy vagy barlangi bölcs,

a forradalmunk megmarad veled,

mert életed annak köszönheted.

l999.

Gyöngyös Imre művei - Tolnai este

Tolnai este 

 

Ma szép az éjjel: holdsugaras világ

amint finom kis fátyolokat borít

a néma fák sötét fejére;

köztük a dús tavasz-illat illan.

 

Hiába hisszük: Vége sosem lehet,

talán örökké tart ez a holdas éj;

szerelmünkről is ezt reméljük

s még ez az álom is illan egyszer.

 

Az éj is múlik: Hajnali harmat ül

a lenge fákon, tűnnek a csillagok;

ha lassan is, de jő a reggel

s jönnek az álmatag ébredések.

 

Így majd felébredsz a szerelemből is,

Gyöngyös Imre művei - Prológus az Insomnia elé - Insomnia

                         Prológus az Insomnia elé

 

Este - talán nem a bortól - e félteke lénye, behorkol:

Álmos az emberi lény, ha kialszik a nappali fény.

Éjszaka él csak az elme, az álma a léte szerelme.

Mind csak aludni akar, kit a földnek az árnya takar.

Nappal a nap tüze éget, este kifárad a lélek,

éjszaka mind csak ilyen álmosan ágyba pihen.

Alszik-e az kit az ablak rossz recsegése, ha zaklat,

bármilyen álmosan esd elaludni az emberi test.

Szívdobogása kit ébren tart, ne legyen tunya, tétlen.

Gyöngyösi Imre művei - A sok választotthoz és a még több meghívotthoz

Bölcsebbek legyetek: Féljetek egy kicsit;

bosszút esküszik és büntet a kapzsiság!

Balgán nem hiszitek, hogy jön a számadás:

                Bűnhődést szül a vétketek.

 

Játék nektek a lét: nagy fogadásra tét:

"Gazdag lesz, aki mer!"  -- becstelenül lop el

köznép kincseiből s koldusok átkain

Nem csak a húszéveseké a világháló!

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve alkalmából „Nem csak a húszéveseké a világháló” néven a könyvtárunk számítógép használói tanfolyamot szervezett a nyugdíjasok számára. Több mint egy évtizedes hagyománya van már könyvtárunkban a hátrányos helyzetű emberek számára indított tanfolyamoknak. A program célja, hogy megtanítsa az idősebb korosztály tagjait a digitális írástudásra, a számítógép használatára, és az Internet használatára. A hallgatók öt alkalommal, esetenként négy-négy órában ismerkedhetnek meg a számítógép rejtelmeivel.

Nem csak a húszéveseké a világháló!

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve alkalmából „Nem csak a húszéveseké a világháló” néven a könyvtárunk számítógép használói tanfolyamot szervezett a nyugdíjasok számára. Több mint egy évtizedes hagyománya van már könyvtárunkban a hátrányos helyzetű emberek számára indított tanfolyamoknak. A program célja, hogy megtanítsa az idősebb korosztály tagjait a digitális írástudásra, a számítógép használatára, és az Internet használatára. A hallgatók öt alkalommal, esetenként négy-négy órában ismerkedhetnek meg a számítógép rejtelmeivel.

A Tarpai vízhordó meséje

Ezt a történetet gyermekkoromban mesélte egy kőtörő a Tarpai kőbányában ebédidőben: Ott voltam vízhordó, úgy 10 éves lehettem. Megkérdeztem attól a bácsitól, aki felvett, hova lett az előző vízhordó? Ebédidő volt mindenki a hűvösben pihent és hallgatta az öreg bácsi történetét. Tudod Karcsi fiam, az előző vízhordó ott áll fenn a hegyen, az a nagy szikla ő, mert sziklává változott.

A Tarpai vízhordó meséje

Ezt a történetet gyermekkoromban mesélte egy kőtörő a Tarpai kőbányában ebédidőben: Ott voltam vízhordó, úgy 10 éves lehettem. Megkérdeztem attól a bácsitól, aki felvett, hova lett az előző vízhordó? Ebédidő volt mindenki a hűvösben pihent és hallgatta az öreg bácsi történetét. Tudod Karcsi fiam, az előző vízhordó ott áll fenn a hegyen, az a nagy szikla ő, mert sziklává változott.

Az olvasás gyógyító hatása

A könyvekben található kiterjedt és mélyen magvas gondolatok milliónyi apró igazságból épültnek fel. A teremtő szándék, az ihlet, a fantázia elragadja a szerzőt, majd magával ragadja az olvasót, és mint egy tornádó tölcsére felkapja és távoli, ismeretlen világokba repíti. A regény, a jó könyv nem csupán annyi, amennyit az író beleépített, az is benne van, amit az olvasó fantáziája felfedez benne. Az igazán értékes könyveket, ha újra és újra elolvassuk, mindig kissé másként értelmezzük,kissé más kincseket találunk benne. Mintha valaki titokban még írt volna hozzá az éjszaka.

Oldalak