Csalogató
Beküldte Zajácz Edina - 2011, november 23 - 11:14
Virágos rétre visz a homokút;
fonjunk koszorút, sose szomorút.
Adod, én toldom: előbb a sárga,
ketrecem ága ne legyen zárka .
Balról az élet, oltalmat talál,
jobbról a halál, bánatot kaszál.
Lányon a szoknya, épp oly takaros,
kell még egy piros, csókja ánizsos.
Tündöklő lila pillangók szárnyán,
viola szárán nem marad árván.
Ártatlan szívben nyílik a fehér;
szerelme ledér, egekig felér.