Örökös árnyék Beküldte Angyal Bella - 2020, február 3 - 14:32 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Felforgatott föld, barna göröngyök, hófehér lepel, némán üvöltök. Szürke ég alatt meggypiros rózsák, árva kezeim véresen fogják.
Decemberben Beküldte Kiss-Teleki Rit... - 2020, január 15 - 10:41 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Már érzem a december tisztaságát, ahogy a forralt bor illata körbefog, ahogy az év ünnepi csendjét hívják a megfáradt tegnapok. Ilyenkor pont olyan az élet, amilyennek legjobban szeretem, kinyílnak a fülek, a szívek és senki sem lesz idegen. Ilyenkor célba érnek a vágyak és kicsit még adni is tudunk, meglátjuk a csodákat, és legmélyebb önmagunk.
Várni valamire... Beküldte Zagyi G. Ilona - 2020, január 10 - 15:59 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Hiszek a jövőben, így előre nézek, mégsem esküdözöm, és nem is ígérek. Hallgatom a csendet, míg áttöri a hang... imádkozni szólít a géphangú harang. Keresett mennyország, sok dimenziós kép... Ízek: "a` la carte"... lét-lapon maradék.
Karácsony Komlóskán Beküldte Zagyi G. Ilona - 2019, december 10 - 18:06 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Most olyan, mint egy megálmodott kép, de valóság volt... gyerek voltam még. Annyira emlékszem arra a télre, a forró, de kérges tenyerére, ahogy melengette apró kezem a hosszú úton, s mesélt szüntelen. Annyi, de annyi története volt,
Tél díszíti fenyőfámat Beküldte Zagyi G. Ilona - 2019, december 7 - 14:34 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Készül rá a téli felleg, szállingóznak apró pelyhek. Amit itt látsz, nem varázslat, tél díszíti fenyőfámat. Ujjong a szél! Karácsony jő! Mesés a hegy, téli erdő, olyan, mint egy festett vászon,
Szól egy szaxofon Beküldte Zagyi G. Ilona - 2019, december 1 - 11:48 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Csillagokat rejt a hófelhő az égen, táncolnak szökött pihék a lámpafényben. Üres a tér, már szinte kihaltnak látszik, valahol egy zugban utcazenész játszik. Szomorkás dallam, valami sanzon-féle... édes-bús hang... s a kalapban néhány érme. ... Egymásba fonódva állnak a peronon. Mi is ez a dal...? Varázsol a szaxofon. Most még azt sem bánják, hogy késik a vonat. Az arcukra hó hull, meghitt a hangulat, mert forró a csók, a kitudja hányadik...
Valahol... Beküldte Zagyi G. Ilona - 2019, november 23 - 18:14 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka A tető megroskadt valaha régen, peregnek a szétmálló cserepek. Benéz az este a tátongó résen, hideg van már, látszik a lehelet. Ej, mozdulj, öreg, csinálj meleget! Eszébe jut, még van pár doboz kacat, mindenféle lim-lom, rongyos szövet. Meleget ad belőle néhány rakat. Újságok, szórólap, papírköteg, elég a mihaszna irattömeg. Matat a sötétben, nem ég a villany, valahol beázott a vezeték.
Megfagyott imák Beküldte Zagyi G. Ilona - 2019, november 16 - 16:43 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Még mosolyogsz... félig élt élettel utolsó perceid megbecsülöd. Látlak elveszni... elnyel az a köd, ahol küzd egy gyengülő életjel. Igazodnék az érzékeny csendhez, hogy tőled elköszönjek, nincs erőm. Hulló könnyem nem segít szenvedőn, sem dermedő "Miért?"-em Istenhez. Lelkem ír, imát. Sírnak a betűk, fohászok csengése ajkamon fagy. Csak szívem üti, hangom cserben hagy, mert kimondva ijesztőn keserűk.
Kérted-e? Beküldte jgzsuzsa66 - 2019, november 15 - 16:25 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Fenyő ága imát suttog. Hallod-e? Vágott fából jászol készül. Látod-e? Szalmaágyon Isten fekszik. Érted-e? Hogy szeretve megbocsásson. Kérted-e?
Hajnal Beküldte Kiss-Teleki Rit... - 2019, november 10 - 14:35 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka A lakásban még alig zizeg a hajnal, az utca ébredését sem lehet hallani, csak a horkolásod jár némi zajjal, majd az ágy mellé dobott zsebkendők körvonalai eszembe juttatják, hol is hagytuk tegnap abba… belezokogok a pirkadatba. „Nem értelek” mondtad, a hangod más volt; fölényes, majd jött egy nem túl szofisztikált szónoklat és én rád azóta egy résen át nézek. Mintha szűrni szeretném a látványt, mintha valamit nem engednék be, Érintés... Beküldte Zagyi G. Ilona - 2019, november 5 - 10:47 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Melegséget áraszt a gyertyák fénye... békességet, ahol nincs ígéret. Didergő hiány az életem része, de hinnem kéne az öröklétet, hogy van út, s a léleknek menedéke valahol, mit nem látok, nem értek. Lángot gyújtok reszkető kezeimmel... érintek... de csak az emlékeimmel. Csendes temetőben zajong sóhajom, túl nehéz a rám hagyott árvaság. Rideg ágyatok e rögös sírhalom. Mécses fénye s virágzó tarkaság Dallam a bús égre... Beküldte Zagyi G. Ilona - 2019, október 21 - 15:12 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Ha felnézek az égre, s a világmindenségre gondolok. Tudom, egy parányi rész, s egyszer majd semmibe vész, hogy vagyok. Látok, hallok és érzek, s ha nem is mindent értek, Őszünk Beküldte Kiss-Teleki Rit... - 2019, október 10 - 14:22 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Látod, kicsit már megkopott a koronám - szólt a tölgy és hullajtott egy falevélkönnyet, majd sárgásbarna fejét tétován megrázva egy alig árnyékkal megcsókolta a földet. Látom - szólt a napsugár és minden erejével ráragyogott, már gyönge volt és sápadt, de kicsit megdobogtatta a pillanatot. Gyönyörűek vagytok - szólt a szellő, megsimítva néhány levelet, majd táncot lejtett az avaron és elfújt a felhőkből egy keveset. Régimódi Beküldte Zagyi G. Ilona - 2019, szeptember 28 - 14:11 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Nyomot hagyott Beküldte Zagyi G. Ilona - 2019, szeptember 25 - 19:01 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Csak álom volt... de itt hagyott egy ébredésbe égett képet. Árnya fölém magasodott, mint egy baljós istenítélet. Rét, mező-mocsárvidékek. Tisztán érzem, hogy féltek valamit... könyörgök, kérek... Makacs vízió, felhőörvény. A leszálló köd homályosít éleket, s nincs kiút, ösvény. Erdőt és földet iszap borít, nincs menedék... elszomorít. Tisztán érzem azt, hogy féltek Ha szembejössz velem... Beküldte Metta - 2019, szeptember 19 - 12:14 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Múlnak a napok, halványul az emlék, harmatkönnyekbe burkolózik az est, csitul a kín, már egyre ritkább vendég, rőt lombokra az alkony aranyat fest. Szomorú, különös csend ül a tájon, a szárnyaló idő pihenni látszik, rezes-barnán levél csillan a fákon, nézek utána, – szemeimmel játszik. Csak egy pillanat, – röppen a gondolat, ha szembe jössz velem, érzem, létezek, látom a bú mélyítette ráncokat, Százfényű vagy Beküldte Kiss-Teleki Rit... - 2019, szeptember 6 - 15:01 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Mindig úgy meséltem neked, vigyázva, hogy ne csalogassalak be ebbe a sötét összevisszaságba, de amikor minden gondolatom szétforgácsolta a félelem, te bekéretőztél - és valahogy összeraktad nekem. Akkor láttam, hogy százfényű vagy, ezerszínű, tele örömmel-könnyel, mégis nyugalommal, én még vigyáztam, hogy ne rántson be ez az oldal… de te kifeszültél bennem, és hagytad, hogy a fényeket magamban is felfedezzem. Küszöbre a szívem Beküldte jgzsuzsa66 - 2019, augusztus 31 - 16:43 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Az ajtódhoz érek. Kopognék is talán. Fogom a kilincset, mint egykor, hajdanán. Most nem mondja senki, Isten hozott kedves. Megremeg a kezem. Szemem könnytől nedves. Várok, csendben várok. Leülök egy kőre. Összetört szívem teszem a küszöbre. Lélekkapocs Beküldte Edita - 2019, augusztus 31 - 16:18 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Lelkemben őrizlek, minden egyes perc édes gondolat veled… engedj egy csepp levegőt, hogy érezzem, velem ébredsz. Eltűnődöm, mikor fényeddel érhetsz közös képzeletünk szent pitvarára, kapcsolatunk égi zene dallamára alliterál, létünk védőn örvénylik pillantásunk találkozása fénylik oltalmazlak gondolatban, szárnyalok cseppnyi hídon feléd s vágyakozok szent kötelékünk örök, lelkünk kapocs. Anyát rajzolt... Beküldte Zagyi G. Ilona - 2019, augusztus 28 - 21:36 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Az arca maszatos, szeme könnyes, de szótlan volt, túlságosan csöndes. Így, görcsösen összegömbölyödött a furcsa krétavonalak között; mint üldözött, sérült, kicsi állat, ki úgy hitte, ez a rajz varázslat, hisz ANYÁT rajzolt valaki neki, Oldalak« első ‹ előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 … következő › utolsó »
Érintés... Beküldte Zagyi G. Ilona - 2019, november 5 - 10:47 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Melegséget áraszt a gyertyák fénye... békességet, ahol nincs ígéret. Didergő hiány az életem része, de hinnem kéne az öröklétet, hogy van út, s a léleknek menedéke valahol, mit nem látok, nem értek. Lángot gyújtok reszkető kezeimmel... érintek... de csak az emlékeimmel. Csendes temetőben zajong sóhajom, túl nehéz a rám hagyott árvaság. Rideg ágyatok e rögös sírhalom. Mécses fénye s virágzó tarkaság
Dallam a bús égre... Beküldte Zagyi G. Ilona - 2019, október 21 - 15:12 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Ha felnézek az égre, s a világmindenségre gondolok. Tudom, egy parányi rész, s egyszer majd semmibe vész, hogy vagyok. Látok, hallok és érzek, s ha nem is mindent értek,
Őszünk Beküldte Kiss-Teleki Rit... - 2019, október 10 - 14:22 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Látod, kicsit már megkopott a koronám - szólt a tölgy és hullajtott egy falevélkönnyet, majd sárgásbarna fejét tétován megrázva egy alig árnyékkal megcsókolta a földet. Látom - szólt a napsugár és minden erejével ráragyogott, már gyönge volt és sápadt, de kicsit megdobogtatta a pillanatot. Gyönyörűek vagytok - szólt a szellő, megsimítva néhány levelet, majd táncot lejtett az avaron és elfújt a felhőkből egy keveset.
Régimódi Beküldte Zagyi G. Ilona - 2019, szeptember 28 - 14:11 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka
Nyomot hagyott Beküldte Zagyi G. Ilona - 2019, szeptember 25 - 19:01 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Csak álom volt... de itt hagyott egy ébredésbe égett képet. Árnya fölém magasodott, mint egy baljós istenítélet. Rét, mező-mocsárvidékek. Tisztán érzem, hogy féltek valamit... könyörgök, kérek... Makacs vízió, felhőörvény. A leszálló köd homályosít éleket, s nincs kiút, ösvény. Erdőt és földet iszap borít, nincs menedék... elszomorít. Tisztán érzem azt, hogy féltek
Ha szembejössz velem... Beküldte Metta - 2019, szeptember 19 - 12:14 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Múlnak a napok, halványul az emlék, harmatkönnyekbe burkolózik az est, csitul a kín, már egyre ritkább vendég, rőt lombokra az alkony aranyat fest. Szomorú, különös csend ül a tájon, a szárnyaló idő pihenni látszik, rezes-barnán levél csillan a fákon, nézek utána, – szemeimmel játszik. Csak egy pillanat, – röppen a gondolat, ha szembe jössz velem, érzem, létezek, látom a bú mélyítette ráncokat,
Százfényű vagy Beküldte Kiss-Teleki Rit... - 2019, szeptember 6 - 15:01 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Mindig úgy meséltem neked, vigyázva, hogy ne csalogassalak be ebbe a sötét összevisszaságba, de amikor minden gondolatom szétforgácsolta a félelem, te bekéretőztél - és valahogy összeraktad nekem. Akkor láttam, hogy százfényű vagy, ezerszínű, tele örömmel-könnyel, mégis nyugalommal, én még vigyáztam, hogy ne rántson be ez az oldal… de te kifeszültél bennem, és hagytad, hogy a fényeket magamban is felfedezzem.
Küszöbre a szívem Beküldte jgzsuzsa66 - 2019, augusztus 31 - 16:43 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Az ajtódhoz érek. Kopognék is talán. Fogom a kilincset, mint egykor, hajdanán. Most nem mondja senki, Isten hozott kedves. Megremeg a kezem. Szemem könnytől nedves. Várok, csendben várok. Leülök egy kőre. Összetört szívem teszem a küszöbre.
Lélekkapocs Beküldte Edita - 2019, augusztus 31 - 16:18 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Lelkemben őrizlek, minden egyes perc édes gondolat veled… engedj egy csepp levegőt, hogy érezzem, velem ébredsz. Eltűnődöm, mikor fényeddel érhetsz közös képzeletünk szent pitvarára, kapcsolatunk égi zene dallamára alliterál, létünk védőn örvénylik pillantásunk találkozása fénylik oltalmazlak gondolatban, szárnyalok cseppnyi hídon feléd s vágyakozok szent kötelékünk örök, lelkünk kapocs.
Anyát rajzolt... Beküldte Zagyi G. Ilona - 2019, augusztus 28 - 21:36 A Magyar Parnasszus Talpazata - Dereka Az arca maszatos, szeme könnyes, de szótlan volt, túlságosan csöndes. Így, görcsösen összegömbölyödött a furcsa krétavonalak között; mint üldözött, sérült, kicsi állat, ki úgy hitte, ez a rajz varázslat, hisz ANYÁT rajzolt valaki neki,