Adoremus
Beküldte barnaby - 2017, június 16 - 10:06
(napjaink történéseire...)
Sajog a lélek, súlyos sebek véreztetik.
Ránk zuhog minden fájdalmad, bennünk csobban.
Tekinteted szelíd, sosem fenyegető.
Mégsem fordulunk feléd tiszta hittel.
Csak jajgatunk neveddel.
Te nem tetted, mikor téged korbácsoltak.
Most rajtunk fáj, hasad a bőr.
Miért nem tudsz egy leheletnyit sem félni?
Engesztelődj, könyörgünk! És hadd merjük
a bocsánatod kicsit még remélni...
Hozzászólások
hzsike
2017, június 16 - 10:16
Permalink
Kedves Barna!
Szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez, Szerkesztőtársaim nevében is.
Zsike :)