Alkonyat

Csend, tücsöknóta,
álmodó libikóka
bíborhomokkal...

Sovány holdkaréj,
vöröslő égi paplan
szemnyitó csillag...

Csendragyogásod
lázas naplementében
gyönyörűséges…
Szememben izgalommal
vibrálnak még színeid.
 
Halk muzsikaszó.
Sötét lepellel a csend
rám takarózik.
Csak egy tücsök, ki zenél,
alkonyatkor révbe ér...
 
Szellő születik
keresne puha ágyat.
Nyárfalevéltánc.
Zizegő szalmavirág,
álom pillangószárnyon.
 
Kialvó bús fény.
Az égi láz haldokol
Hajnal, tűz, parázs.
Bíborral  ég  alkonyat,
bánatba szövi arcom...

Ölelj át szelíd sugarakkal, melengess fény.
Bíborselyembe szőtt bársonyt az alkonyat,
lágy maszkot takar,s  csókolja arcomat,
pislant ezernyi csillag. Kacsint felém
a sovány hold. Sápadt, álmos szegény...
Ébredését várom majd, s hajnali hangokat.
Ölelj át szelíd sugarakkal, melengess fény