Árva levél

 

Friss barázda ontja most a föld szagát,
fény ragyogja már az odvas almafát.
Ágra, rügyre fúj a lenge déli szél,
bomlik ám belőle zsenge zöld levél.

Szép virága rejtve, majd gyümölcse fenn,
hűs ölén a tarka lepke megpihen.
Nyári nap tüzére várva langy esőt,
hajnal égi könnye harmatozza őt.

Csendbe’ véget ér a nyári nagy kaland,
halk zenére vált az őszi múzsalant.
Rozsdamart avarba hull a sok levél,
ám egy - ottfelejtve - még a fán remél.

Bú gyötörte fenn az almaághegyen.
Kis kacsó letépte már, de ám legyen -
lám a fürge mókus odva rátalált,
elkerülte végül így a fagyhalált.

Hozzászólások

lnpeters képe

Nagyszerű vers. Szeretettel gratulálok!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hubart képe

Köszönöm, Laci!

Frissen zengő trocheusok ...

Nagyon tetszett.

Gratulálok.

Üdv.: Barna

hubart képe

Kedves Joe!

Nagyon jól látod! Első körben eszembe sem jutott ez az ellegória, de mig piszkálgattam, rájöttem, hogy bizony, az is benne van. Köszönöm értékelő szavaidat!

Üdvözlettel, Feri

hubart képe

Köszönöm, kedves Barna!

Üdv.: Feri

Haász Irén képe

Tüneményes versike!

Tetszik a kis kacsó, a múzsalant, és még sok minden...!

Gratulálok.

hubart képe

Köszönöm, kedves Irénke!:)

lnpeters képe

Szép vers, remek ritmus! Szeretettel gratulálok!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Mysty Kata képe

 Tüneményes sorok ! Gratulálok nagyszerűen zengő dallamok!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"