Az éjek fájnak

 
Éjszaka van. Rajzanak az árnyak,
ágszörnyekké nyúlnak szobám falán.
Bár rettegek, mégis egyre várlak;
hogy oszlasd el kételyeim végleg,
elmémben csak bizonyosság fér meg.
 
Igen vagy nem? Csekélységet kérek,
szüntelenül sanyargat a talán!
Ha válaszolsz, kigyúlnak a fények,
rémalakjuk tovavész a fáknak;
de ha hallgatsz, éjek fájnak, fájnak.
 

Hozzászólások

Csilla képe

Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez!

 

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Zsuzsi!

Tetszett a versed.

Erzsike

Haász Irén képe

Nekem is tetszik!

hubart képe

Sokunknak fájnak az éjek. 

Szép versedhez gratulálok!

lnpeters képe

Mívesen kidolgozott vers. Hangulat és forma megkapó kontrasztjának iskolapéldája.

Pete László Miklós (L. N. Peters)