Az emlék marad

 
Mióta tudom, megfosztva állok,
a bordám között hiányod terjed,
az égbe szöknek tegnapnyi álmok,
miközben a tűz perzseli tested. 
 
Papám, ma is a fájdalom éget,
a gyász sós könnye lelkemre marat,
habár pillanat-kérész az élet,
a hamu porlik, emléked marad.

Hozzászólások

hzsike képe

Kedves Zsuzsa!

Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez!