Dörgő hajnal

 
Gyenge lábbal jár a nyár a fák között,
most a csillagokba fénye felszökött.
Árnyas estnek ősi csendje bennem él,
fönn a menny is őszi dallamot zenél.
 
Álmaim a dörgő hajnal tépte szét,
elsodorta így a tündérszép mesét.
Felhőménes vágtat künn az ég alatt,
villám ága cikkan, s szerteszét szalad.
 
Százezer levélke búsan égbe vész, 
hallgat már a fürge testű éjzenész.
Tűzszemű lovon majd elrepít a szél, 
friss nyomunkba szűzhavat terít a tél. 
 
 

Hozzászólások

Csilla képe

Kedves Erzsike!

Szerkesztségünk nevében nagy szeretettel gratulálok gyönyörű versedhez és a kiérdemelt helyezéshez! :)

 

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Csilla!

Köszönöm szépen a helyezést, nagyon örülök neki, felemelő érzés, hogy itt lehetek, ahol remek alkotók, hozáértő lekek vannak. Remek szerkesztők is, ami fontos.

Erzsike 

Haász Irén képe

Gratulálok, Erzsike!

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Irénke!

Örülök nagyon, hogy neked is teszett, ölellek.

Erzsike

M. Karácsonyi Bea képe

Éjzenész :)

Finomrahangolt, mesterien szól. Nagyon jó volt olvasni.

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Bea!

Örülök, hogy neked is tetszett, ölellek. 

Erzsike

Mysty Kata képe

 G ra tulálok szeretettel, egy újabb gyöngyszemet adtál!Köszönjük!Kata

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Kata!

Köszönöm szépen, ölellek.

Erzsike