Derűtlenül

 
Egyre csorog az ég könnye;
fekete is, mint a tinta.
A távolból mintha jönne
hidegbőrű, sötét éjnek
fájdalmával ködös titka.
 
Az ősz jön. Bár meg sem állva
a fák között már andalog.
Tovatűnik Isten álma,
derűtlenül, amíg égnek
avartűzben az angyalok.
 

Hozzászólások

Csilla képe

Köszöntelek ismét körünkben!

Szeretettel gratulálok versedhez szerkesztőtársaim nevében is!

 

Köszönöm szépen, kedves Csilla! :)

lnpeters képe

Megkapó a versed hangulata.

Pete László Miklós (L. N. Peters)