Hol vagytok, kiszáradt folyók?

 

Hol vagytok, kiszáradt folyók?
Könnyem töltené medretek.
Zaklatott emlékek, fotók,
zokogva fürdök bennetek.
 
Kiszáradt folyók, hol vagytok?
Lábam elindul tétován.
Szívemre szemfedőt varrok,
mélabús csend a cimborám.
 
Hol vagytok? Újra kérdezem.
Szomjas gödrötök kutatom.
Fehér az arcom, vértelen,
árnyékom kísér utamon.
 
Itt vagytok, hát rátok leltem!
Állok a szikkadt tóparton,
lyukas rongy megsebzett lelkem,
fejemet mélyen lehajtom.
 
Utat tör bús könnypatakom,
láthatatlan kéz átölel.
Szoríts még, hisz úgy akarom!
Most a föld s az ég oly közel...
 
 

Hozzászólások

Csilla képe

Kedves Marcsi!

Szerkesztőtársaim nevében szeretettel gratulálok versedhez és a Parnasszusra kerüléséhez! :)

 

MMarcsi képe

Köszönöm szépen az elemzést,és a "derékra helyezést".Marcsi

Mysty Kata képe

Szeretettel gratulálok, Marcsi, kívánva alkotó kedvet és verseket bőséggel!Kata

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

MMarcsi képe

Nagyon szépen köszönöm Kata a figyelmedet,és a biztatást.Jól esett.Marcsi.