Oltalom otthona

Szép arám, fényruhád lassan már leveted;
hol a múlt búja fáj,  kék patak, erezet
csörgedez szüntelen hetyke két domb között,
ott a szív bús verem mélyére költözött.

Bujdokol benne tán titkos, mély fájdalom,
enyhítse tárt karom, hozzád írt vágydalom.
Benne új érzelem, új remény vív tusát,
ott zenél biztatva új táncok rítusát.

Oltalom otthona, halljam hát szép szavad,
szólalj meg, mert e perc gyöngysora szétszakad.
Hol a vágy szurdoka lopva rejt éjszakát,
barlangod mélyében ott lelnék én hazát.

Hozzászólások

Gyönyörű, úgy látszik sikerült az áttörés a költő és az olvasó között, végre itt van, és sokkal erőteljesebb hatással, mint az előző versében megjelent. Már a legelején araként említi a kedvesét, ez nem feltétlenül jelent menyasszonyt, vagy feleséget, de mindenképpen azt a nőt illeti a jelző, akiről úgy gondolja, hogy szerelmük, hűségük még ott fenn az égben eldöntetett. Finom , erotikus töltetet ad a versnek, a kedves szívében rejlő fájdalom leírása,

"hol a múlt búja fáj,  kék patak, erezet

 csörgedez szüntelen hetyke két domb között,"..ez a kép itt a női mellek szimbólumaként jelenik meg, s tovább

lépve a gondolaton legmélyén  a szív, mint a végtelen fájdalom verme.

A második versszakban magához hívja a lírai én kdvesét, miszerint karjai között enyhülhetne a bánat, sőt enyhíteni kívánja azt a mély bánatot, melynek okát talán maga sem tudja, csupán annyit, hogy ez lehet az eltávolodás indoka.

"enyhítse tárt karom, hozzád írt vágydalom."..

A szerelem viszonzására bíztató sorok ezek. Végül a kibontakozás után (amire hittem, hogy az) jön egy még nagyobb, nagy hatással bírő öszinte , végső kitárulkozás, melyben a lírai én önmaga oltalmaként jeleníti meg a talán nem végérvényesen elveszített kedvesét, ismét egy gyönyörűséges képben.

"Oltalom otthona, halljam hát szép szavad,

szólalj meg, mert e perc gyöngysora szétszakad."

Ebben egyértelműen és fájdalmasan adja szerelme értésére, hogy vissza addig térhet, míg e szerelem varázs meg nem szűnik élni, engedni kellene a vágynak és viszont szeretni, ha ez az érzés beteljesületlen marad, akkor már 

lelke sehol sem talál oltalmat, nyugalmat, hazát.

Szépen felépített vers, meghozza a várt katarzist.

Jól illeszkedik a páros rímű, azonos szótagszámú, végig megtartott szerkezete is a vershez.




Páratlanul szép alkotásodhoz szeretettel gratulálok!:).
Edina

hubart képe

Nagyon szépen köszönöm az elemzést, örülök az értékelésnek! :)

Mysty Kata képe

  Megrendelem azt az aranykeretet a versednek!laugh

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hubart képe

Rendelj már akkor egyet a szemüvegemhez is egyúttal, Katám, mert épp most törtem el!:)

Köszönöm hozzászólásodat!. 

Hubart Úrtól se olvastam még döcögő verset, ez is kiváló! Nagyon szépek a "leíró" részek.