Ritmus

 
Kis teremben, állok egymagam,
fejem szegve, testem súlytalan,
hömpölyög, zúg, mennyi érzelem,
pedig nem is kell nekem.
 
Karom lendül, talpam megmozog,
zenét hívok, szótlan táncolok,
szelíd ritmus, mindent elmesél,
mint egy kézzel írt levél.
 
Rejtett nyelvét, táncnak érted-e?
Átvitt rezgés, létem érzete,
és varázslat, béke vesz körül,
ahogy lábam visz, röpül. 
 
Pörgés közben, bárki lehetek,
és betöltöm, az egész teret,
tánc az élet, és e pillanat
most már végleg itt marad.
 
 

Hozzászólások

hzsike képe

Kedves Rita!

Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez!

Zsike :)

Csilla képe

Nagyszerű ritmusú vers.

 

Nagyon köszönöm Csilla! :)