Szerelmet sző az éj

 
Szaténfényű álmom suhan ma odafent,
alatta elmereng oly zizzenőn a csend.
Fehérlő ködlepel gomolylik most alant,
a szél zenél a fák között, akár a lant.
 
Zsibong az őszi táj, madárkahang remeg, 
szerelmet sző az éj, s a csillogó neszek.
Lelkem feléd terel, sajgó vágyam gyötör,
s szemedben látom én, ringat még szép gyönyör.
 
 

Hozzászólások

Csilla képe

Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok nagyszerű versedhez és a Parnasszuson elfoglalt méltó helyéhez! :)

 

 

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Csilla!

Köszönöm szépen, nagy örömömre szolgál. 

Erzsike

hubart képe

Szép versedhez szeretettel gratulálok!

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Feri!

Köszönöm szépen.

Erzsike