Tűzmadarak
Beküldte lewis51 - 2015, december 14 - 17:53
Tűzmadarak szárnyalnak merészen,
kitöltve teret ég és föld között.
Felettük űr sötétje,
alattuk remény kékje.
Izzó sebekként
ragyognak az éj szövetében.
Térdel a világ énekük előtt.
Perzselő tollakat hullatnak szét.
Mind táncol, mintha élne.
Halált hoz földet érve.
Lángok születnek,
felemésztve múltat és jövőt.
Hozzászólások
hzsike
2015, december 14 - 17:56
Permalink
Szerkesztőségünk nevében
Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez, kedves Lewis.
Szeretettel:Zsike :)
Csilla
2015, december 14 - 23:46
Permalink
Nagyon tetszett ez a vers. A
Nagyon tetszett ez a vers. A tűzmadarak, mint izzó sebek...hm...:-)
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
lewis51
2015, december 15 - 09:24
Permalink
Kedves Zsike! Köszönöm
Kedves Zsike!
Köszönöm szépen!
lewis
lewis51
2015, december 15 - 09:27
Permalink
Kedves Csilla! Ezt a verset
Kedves Csilla!
Ezt a verset egy barátom festménye ihlette, én ilyennek láttam.
Örülök, hogy tetszett!