Tűzmadarak

 
Tűzmadarak szárnyalnak merészen,
kitöltve teret ég és föld között.
Felettük űr sötétje,
alattuk remény kékje.
Izzó sebekként
ragyognak az éj szövetében.
 
Térdel a világ énekük előtt.
Perzselő tollakat hullatnak szét.
Mind táncol, mintha élne.
Halált hoz földet érve.
Lángok születnek,
felemésztve múltat és jövőt.

Hozzászólások

hzsike képe

Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez, kedves Lewis.

Szeretettel:Zsike :)

Csilla képe

Nagyon tetszett ez a vers. A tűzmadarak, mint izzó sebek...hm...:-) 

Kedves Zsike!

Köszönöm szépen!

lewis

Kedves Csilla!

Ezt a verset egy barátom festménye ihlette, én ilyennek láttam.

Örülök, hogy tetszett!