Vén poéta
Beküldte Nagygyörgy Erzsébet - 2015, december 29 - 17:06
Pokoltűzbe lóg a vézna lábam,
pedig a földön se nagyon fáztam.
Mezítlábas, vén poéta vagyok,
lelkem e hőben most mégis vacog.
Szemem bezárom, elvakít a szenny,
csak igazaknak jár a fönti menny.
Oldj fel, Isten e kínból lágy puhán,
ne nézzem végig a saját tusám.
Dörömböl agyam falán a bánat,
megadom magam a léha mának.
Repedezik a valóság máza,
miattam bús a csillagok háza.
Hozzászólások
hzsike
2015, december 29 - 17:07
Permalink
Kedves Erzsike! Szeretettel
Kedves Erzsike!
Szeretettel gratulálok Szerkesztőségünk nevében, versed Parnasszusra kerüléséhez.
Zsike :)
Nagygyörgy Erzsébet
2015, december 29 - 20:50
Permalink
Kedves Zsike! Köszönöm
Kedves Zsike!
Köszönöm szépen.
Erzsike