Ördögöd van

Bolondot űz a józan ész,
hiába tűr a tenni kész,
felülkerül szaván a gőg,
akárha süt, ha mennydörög.

Nekik dukál a jó falat,
miattuk áll a pillanat,
s ha úgy akarja ördögük,
övék a föld ma mindenütt.

Övék a part a tó körül,
s te nézheted, miképp örül,
ha látja égni arcodat,
mikor reá a düh tapad.

Hiába vívsz, a terve kész,
megosztja véred és merész
cinizmusát, ha rendre int,
viselheted hamar, megint.

Ne sírj, hiszen te tudtad azt,
a kény neked nem ad vigaszt,
ha ördögöd fogadtad el,
tovább a menny alig figyel.