Akár a tolvaj

 
 
Jönnél, de már bezárva minden ajtó,
fejed fölött az ég sötétbe hajló,
komor magánya mindent hűsre mázol,
merítve lépted árnyas csendporából.
 
Beszökhetsz úgy, akár a tolvaj, lopva,
a szívedet szoros marokra fogva,
a minden mindegy reszkető falánál
hamis meséket, lim-lomot találnál.
 
Csak rettegést, csak néma szót, de főleg
üres szobát, mi nagyra nő belőled,
és mintha fogva tartaná az álmod,
amíg bizalmam újra megtalálod.
 
 

Hozzászólások

Mysty Kata képe

Álomszép!!!!!!!Ájultam is!!!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Csilla!

Szép versedet örömmel olvastam.

Erzsike

Csilla képe

Hálásan köszönöm a figyelmeteket, kedves Kata és Erzsike! :)

 

Szepesi Zsuzsanna képe

Ilyen magány vár a megcsaltra is és a megcsalóra is: az együtt átélt sok-sok emlék limlommá válik! Nagyon kifejező vers! Gratulálok.

Szepesi Zsuzsanna

lnpeters képe

Nagyon jó vers!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Csilla képe

Kedves Zsuzsa és Laci, köszönöm a látogatást és az itt hagyott véleményt, gondolatokat!

 

vati képe

Valóban gyönyörű...

Varga Tibor

hubart képe

Remek vers! Szeretettel gratulálok! :)

Csilla képe

Örömömre szolgál megtisztelő figyelmetek, kedves Tibor és Feri! :)