Az ősz sóhaja
Beküldte hzsike - 2021, november 12 - 18:57
H.Gábor Erzsébet
Az ősz sóhaja
Karmazsin öledben öreg ősz,
létem ma ringatva elidőz.
Vállamra hullik egy falevél,
tenyerem öblébe belefér,
s bámulom erei fonalát.
Tudja már, hogy mi van odaát;
élete véget ért – ennyi csak?
Semmit sem ér már a szent vigasz!
Süppedő szőnyeg a dús avar,
zizzenő siráma nem zavar,
kiszáradt sorsokban szép nyarak,
öröklét vánkoson alszanak.
Hallgat az erdő, már nincs zene,
elveszett lombjával mindene,
madár se fészkel a pőre fán…
Combomra simul a lágy ruhám,
esti szél kócolja ősz hajam,
lépdelek merengve egymagam,
kifosztott szívemben nincs öröm.
Gesztenye koppan egy tört kövön,
bogyóktól roskad a rózsafa,
s hallik az elmúlás sóhaja.
Hozzászólások
lnpeters
2021, november 13 - 12:33
Permalink
De szép! Borzongatóan őszies
De szép! Borzongatóan őszies hangulata van...
Pete László Miklós (L. N. Peters)
hzsike
2021, november 15 - 11:47
Permalink
Köszönöm szépen, drága Laci!
Köszönöm szépen, drága Laci! :)
hubart
2021, november 13 - 17:36
Permalink
Nekem is nagyon tetszik!
Nekem is nagyon tetszik! Gratulálok, kedves Zsike! :)
hzsike
2021, november 15 - 11:48
Permalink
Köszönöm szépen, kedves Feri!
Köszönöm szépen, kedves Feri! :)
Csilla
2021, november 13 - 18:15
Permalink
Nekem is, és engem is
Nekem is, és engem is megborzongtatott kicsit. "Elveszett lombjával mindene" — dehogyis...! :) Nagyon szép őszi vers, szeretettel gratulálok!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
hzsike
2021, november 15 - 11:49
Permalink
Köszönöm szépen, Csillám.
Köszönöm szépen, Csillám. Ölellek. :)
...
2021, november 14 - 20:45
Permalink
Szépséges sóhaj, gratulálok!
Szépséges sóhaj, gratulálok!
hzsike
2021, november 15 - 11:54
Permalink
Köszönöm szépen, kedves Imre.
Köszönöm szépen, kedves Imre. :)