Fénygerinc

 
Trocheusok Virginás Andrásnak
 
Nézd, a kerti jázminokra
ráfeküdt a lomha nap,
s ott a fények ásítozva
zöld-aranyra bomlanak.
 
Utcaszélen észrevétlen
szél bolondoz, dalra kap,
s hajkurássza már a réten
át a téli varjakat.
 
Ring a város, furcsa tenger,
és a házak csónakok,
fénygerincén áll az ember,
homlokán az égi fegyver,
Isten adta csók ragyog.
 
 

Hozzászólások

Csilla képe

András, (ha olvasod) remélem nem bánod, hogy ide is feltettem. :-)
 

hzsike képe

Gyönyörűséges! :) Remélem András is "ellágyult" . :) (annyira szép)

Szépséges!

lnpeters képe

Remek!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hubart képe

Ez igen! :) Irigyelem Andrást! :D 

Csilla képe

Zsike, Imre, Laci, Feri, köszönöm szépen, kedvesek vagytok! :)