Fantomfájdalom

H.Gábor Erzsébet
Fantomfájdalom
 
Kifosztott szívek, házsorok,
gazdátlan földek, szik talaj,
hazug a szó és fals a dal,
nyáluk a létre rácsorog.
 
Műanyag minden, mű a nő,
méhükben élet nem terem –
könyörgöm, nézz le, Istenem,
magvető nélkül nincs jövő!
 
Hamis az eskü, pénz az úr,
diktál a gazdag, tűr a jó,
magasba száll az űrhajó,
áruvá lett a kék azúr.
 
Hol van a sok sok szép erény;
alázat, hűség, szenvedély?
Jövőt az ember, hogy remél,
hogyha csak sír a költemény?
 
Életünk csonka, sebhelyes,
kínzó a fantomfájdalom,
szétszabdalt térkép lett a hon,
meggyötört fáradt nemzet ez.
 
Üres a lélek, jég a szív,
valami végleg elveszett,
hol van a szó, mely elvezet,
s eltűnt időket visszahív?
 
Hol vagy te drága, szép világ,
ahol az érték mérce volt,
őseink hősi vére folyt,
s nevüket őrzik szép imák.
 
Szeretet, béke, víg dalok,
s lobogó fáklyák kellenek –
térjetek észhez emberek!
Harcol az ész, a szív vacog.
 
Semmivé foszlott már a kincs,
álmok és régi szép regék…
Hitünk, valódi, lesz-e még?
– Hogy tud így fájni, mondd, a nincs?
 
2022.02.20.
 
(Versemet, Jakobi Anna, „Fantomfájás c.kiállításának
 gyönyörű festményei ihlették.)
 

Hozzászólások

Judit képe

Fájdalmasan szép. 


És mégis míly valódi...

hubart képe

Szép versedhez grratulálok!

hzsike képe

Juditkám, Imre, Feri! Nagyon szépen köszönöm. :)

Csilla képe

Minden bennünk van, csak élni kellene vele. Talán már a háború is kevés az emberiségnek ahhoz, hogy magára találjon. Nagyon szomorú vers, de írni kell erről, sokat. Szeretettel gratulálok!

lnpeters képe

Gyönyörű! Szeretettel gratulálok!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

hzsike képe

Köszönöm szépen, Csillám, köszönöm szépen, Laci. 

Ölelésem. :)