Gyermekké lett

H.Gábor Erzsébet
Gyermekké lett
 
Naponta vívom a kemény csatám,
gyermekké lett az én szegény anyám,
nemcsak a teste, mindene gyermek,
óráknak tűnnek olykor a percek,
 
ezer a kérdés - nincs is rá a válasz.
Te voltál régen, anyám, a támasz,
s most kőszikla várfalad lehelet-vatta.
Dajkává lettem, anyámnak, anyja.
 
Te voltál az, aki ringattál engem,
szeretve öleltél, kezedből ettem,
de szemedben megfakult minden mi szép volt,
eltűnt a gyönyörű, ragyogó égbolt.
 
Nem tudsz már örülni semmilyen dalnak,
zavaros emlékek szívedbe marnak,
rám nézel, s szemedben gyűlnek a könnyek,
tudom, hogy nehéz, hogy ott lenne könnyebb,
 
de nékünk, tudjuk, hogy írva a sorsunk;
amíg csak élünk, terheket hordunk,
határok vannak, és rácsok a léten,
nincs ingyen semmi, főleg az éden!
 
Mit tegyek, mondd csak, hogy magad légy újra?
Karomban viszlek a leghosszabb útra,
ott fenn majd az Isten, s angyalok várnak,
s könnyűvé tesznek a tollpuha szárnyak.
 

Hozzászólások

Kankalin képe

Kedves Zsike!

Szem nem marad szárazon versedtől, az enyém sem.
Gyönyörű, mély, fájdalmas, simogató, babusgató.
Köszönöm, hogy olvashattam!

Szeretettel: Kankalin
 

hzsike képe

Köszönöm szépen, kedves Kankalin. Ölellek. :)

lnpeters képe

Nem találok szavakat...

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Haász Irén képe

Nagyon megható, szép, elszomorodtam...

Csilla képe

Ez olyan igazi zsikés vers, és nagyon megindító. Ölellek :)

 

 

hzsike képe

Drága Laci, Irénkém, Csillám!

Nagyon szépen köszönöm.

Ölelésem. :)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Zsike!

Nagyon szép, mint mindig, gratulálok.

Erzsike

hzsike képe

Köszönöm szépen, kedves Erzsike. :) Ölellek.