Hajnali disztichon

Koldul a hajnal, napfényért ima kúszik az égig,
míg az eső csepereg, hűs fuvalom paroláz.

Fordul az éj, hold lámpását betakarja, de végig
csillagok éneke szól, így kel a kozmoszon át.

Csend ül a kerten, fűzfám rőt feje már iderémlik,
napfi kacér mosolyán lám, tovatűnt a homály.

Csordul a reggel, széllel táncol a fám, vele félig
még sziluettben az árny lép, kit a fény babonáz.

Hozzászólások

Bárhonnan nézem is, szép ez a hajnal...

Kankalin képe

Köszönöm szépen, kedves Imre! :) 

lnpeters képe

Nagyon szép!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Kankalin képe

Köszönöm szépen, kedves Laci! :) 

Csilla képe

Csatlakozom a véleményekhez. Formailag tökéletes, és a tartalom is tetszetős. A 2. kétsorosod a kedvencem. :)
 

Kankalin képe

Kedves Csilla, örülök, hogy tetszik. :) 
A 2. szakaszt kicsit át kellett alakítanom, mert nem jó helyen volt a metszet. Próbáltam elsumákolni, de nem hagyott nyugodni. Bízom benne, hogy így is kedvenced marad. :)
A 3. versszakban is történt minimális változás, ugyanilyen okból.
Köszönöm, hogy velem tartottál! :)

hzsike képe

Nagyon szép vers, csodaszép disztichonok.

Szeretettel gratulálok, Andikám. :)

Kankalin képe

Köszönöm szépen, kedves Zsike! 
Örülök, hogy tetszik. :)

hubart képe

Csodás tartalom, hozzá  kitűnő forma! Szeretettel gratulálok, kedves Kankalin! :) 

Kankalin képe

Köszönöm szépen, kedves Feri! :)