Ki gyújt ma fényt?

 
 
Ki gyújt ma fényt, ha rémes árnyatok
fölétek áll, s kacagja hogy’ vacog
az atyja, az, ki önmagára büszke,
e fantomot mégis világra szülte.
 
A gondolat folyton teremni kész,
amíg forrást merít, hát semmi vész, 
de nézd, mivé lesz, hogyha fél az elme,
vakon szorongsz, a szörnyed láncra verve
 
belőled él, gyarapszik és dagad,
felfalni kész e rémült gnóm-csapat,
parancs után egymást is tőrbe csalják;
ki törli majd le Isten könnyes arcát?
 
 
 
Ihletforrás: Áprily Lajos Agadir c. verse
 
 
 

Hozzászólások

hubart képe

Lenyűgöztél, kedves Csilla!  Nagyszerű vers! Gratulálok! 

Csilla képe

Köszönöm, kedves Feri! Nem feltűnő, vagy nem tűnik logikai bukfencnek, hogy míg az elején kacag az a szörny, a végén rémült? Mert én ugyan értem, hogy ez hogyan lehet, de más is érti-é? :-)