Tavaszi visszarévedés

Tavasznak áradó kizöldülése
fog át a tél után, kereng, lebegtet,
aztán elunja és egy libbenéssel
a ház mögötti kerti padra ültet.
 
De zsong agyamban még tovább is egyre,
kutatva járja át, mit is találna,
talán a nagy szerelmeket keresve
elringat álmodón a délutánba.
 
A régi képek újra elsuhannak,
tovább cipelve engem egy kicsit,
hinnék megint e bódító tavasznak,
de visszafog, nevetve mondja, csitt!
 
Hiába már, az évek messze szálltak,
hajamban ősz van és lassan kaszálnak.