kékszem blogja

Készülődés

Beküldte kékszem - 2016, január 25 - 16:45

Három napig egyfolytában esett az eső.  Apró szemű, hideg, és szúrt, mint a tű. Ezüstös szálakban ereszkedett alá. Csípett, szúrt: nehezen lehetett elviselni. Fájt, ha védtelen helyet érintett. Ha valaki kimozdult a házból, bebugyolálta magát, csak egy letakart halmot lehetett látni. Nekifeszült a zápornak, hogy megbirkózzék annak erejével, vakító támadásával. Csak nehezen haladt előre. Aki nem volt rászorulva, hogy kilépjen a fedetlen világba, az belül maradt a falakon. Közéjük tartozott a megöregedett, erekfői nyugdíjas házaspár: két ártatlan öregember.

Dicsőség

Beküldte kékszem - 2016, január 25 - 00:02
Völgyben éltem,
hegyre néztem,
kerestem a
dicsőségem.
A magasba 
vágyakoztam,
és a rangért
megdolgoztam.
Megkértem én
a nagy hegyet,
hogy magához
vegyen engem,
töltse fel a
szegény völgyet!
Feljutottam
a magasba,
ott henyéltem,
ott ágáltam,
királylánnyal
találkoztam,
megszerettem,
ő szeretett,
és a király

Nem hallgatok

Beküldte kékszem - 2016, január 21 - 07:26
Úgy akarok most beszélni,
hogy szavam ne hallja senki,
szeretem a végleteket,
ellentétben van az élet.
Zöld a búza, aztán szőke,
és fehér liszt lesz belőle,
van belőle éppen elég,
de kenyeret nem süt a pék.
Csendes a víz, aztán kiönt,
egyszer lent vagy, máskor meg fönt,
kemény a jég, de elolvad,
az őz szelíd, a medve vad.
Nem éhes, és mégis eszik,
egyszer sokat, máskor semmit,

Visz a vonat

Beküldte kékszem - 2016, január 15 - 17:21
 Hallgatom a mozdony csendjét,
nem zakatol, ahogyan rég.
 
A lámpák fényét figyelem,
mert az győz a sötétségen.
 
Nem könnyű ez az utazás,
de ha könnyű, akkor hálás.
 
Az élmények lerakódnak,
az egész csak emlék marad.
 
Hazaviszek hegyet-völgyet,
folyókból a tiszta vizet.
 
Továbbélnek otthon velem:
őket követi a szemem.
 

Nyomok után nyom

Beküldte kékszem - 2016, január 11 - 23:00
Rózsaarcú fehér galamb
turbékol egy kapu alatt,
zöld a rét, amelyen sétál,
örül, ha nyugalmat talál.
 
Ha lefekszik, és megpihen,
barátságot szerez pénzen,
van neki jó sok belőle,
adósságot nem enged le.
 
Sőt, a tőke kamatozik,
a gazdaság gyarapodik,
csoda az ám, bizony csoda,
hol él most: senki sem tudja.
 
Ha valaki megtalálja,
jó nagy összeg lesz az ára,

Patak

Beküldte kékszem - 2016, január 7 - 21:21
 Ott gőgicsél,hangicsál a kert alatt, 
látja a diófát, élvezi árnyékát, 
a nap simogatja, fényes sugarait küldi
rá, s betakarják a diófa levelei.
Várja: menj le hozzá, a nyári hőséget 
örömmel enyhíti, leülsz a szélére:
elbeszélgetsz vele, kicsit ölelget,
aztán megfürdet langymeleg vizével,
bearanyozza napodat, s elváltok, 
mert hazaküld az este.

Nehéz idő

Beküldte kékszem - 2016, január 3 - 20:32
Száraz ágak alusznak 
a jeges hó alatt,
reszketnek: őket 
nem melegíti semmi,
védik a törzset úgy, 
miként az emberek,
lecsúsznak a völgybe, 
ott simább a levegő,
támogatást nem kapnak, 
de küzdenek keményen, 
kiállnak, védik 
életüket, amit eddig 
tettek, beérik 
tavaszig, hajlanak, 
recsegnek, várják a
reggelt, gondolkodik 
a nap, nehezen indul 

Szilveszter 2015

Beküldte kékszem - 2015, december 31 - 21:00
 Száraz hideg száll a hegyről,
majd megáll a széles völgyben,
kékre csípi az arcokat,
bámulok az embereken.
 
Kibújnak a házaikból,
mert mindegy az ő számukra:
otthon ülnek, vagy elmennek
a nagy szilveszteri bálba.
 
Én nem megyek, de jegyezd meg:
otthon is táncolni fogok,
hogy egy teljes esztendőig
ránk ragyognak a csillagok.
 
Ropognak a petárdáink,

Üres koponya

Beküldte kékszem - 2015, december 21 - 10:02
Beszélgessünk,
csak nem tudom 
miről lehet?
Döntsem el helyetted?
Te is megteheted.
Nem működik a főm:
nincsen reá időm.
Eddig hogyan éltél,
senkit nem ismertél.
Azt én nem is tudom,
mindjárt meggondolom.
Olyat te nem szoktál-
arról áradoztál.
Úgy érzem, jó lenne,
ha látnál fejembe.
Semmit nem látnék ott-
egyre csak azt mondod.
Most már gondolkodom,

Mintacsalád

Beküldte kékszem - 2015, december 20 - 17:52
Elhoztam a ritmusodat,
csodáltam a táncotokat,
színes hangod most is hallom,
családodért imádkozom.
 
Benned él a nagy hagyomány,
attól maradsz szép magyar lány,
elegáns az öltözeted,
anyácskád készíti neked.
 
Az apád kitartó arab,
őrzi a hagyományokat,
szereted testvéreidet,
az édes legkisebbiket.
 
Mint csillagot, követitek,
és már ő is drukkol nektek,

Műhelytitok

Beküldte kékszem - 2015, december 18 - 10:35
Nem alhatom,
de nem bánom,
verseimet
éjjel írom.
 
Az ötlet jön,
ízlelgetem,
aztán végül
legépelem.
 
Engedek az 
ösztönömnek,
és azonnal
nekikezdek.
 
Egy sor - nem jó,
és áthúzom,
mert, ami rossz,
nem fogadom.
 
Úgy érzem, hogy
jobbat tudok,
mint a jó ács,
úgy faragok.
 

Hasonlóság, ellentét

Beküldte kékszem - 2015, december 17 - 15:41
A sötét sötétben
nem találja magát,
a magány magányban
unatkozik.
A munka munkában
fáradozik,
a világos világosban
nem keres semmit.
A sötét magányban
sötéten kesereg,
a magány sötétben
hiába keres.
A munka világosban
jól halad,
a világos munkában
boldogít.
A sötét, magány hasonlít,
a munka, világos
dolgozik.
Sötét, magány, munka, 

Oldalak