Egyéb írások

Baranyi Ferenc, e verset értékelte a legjobbnak február hónapban.

Mihály Csilla

Cérnafűzött
 
 
Lábujjhegyen magasra érek, 
szemem motozni vágy a napban;
papírkosárba gyűrt remények
kicsorgó vére marja talpam.
 
Jobb lenne létrafokra állni?
Ott majd suhogva körbelengnek
világos, fényes cédulái
a cérnafűzött végtelennek.
 
Ha ülni tudnék, lenne székem,
de nekem állni, nyúlni kell még,
mielőtt Isten ujja szétken,
s tükörre száradt mocska lennék.

A HÓNAP VERSE - JÚNIUS 2022.

VUTS JÓZSEFNÉ: IKER TÜKÖR

Ülj le most, ide, kérlek…

magammal kell, beszéljek

csak pár szót, hogy értselek.

Ne szégyelld, mi kényesebb

mindennél, s bensőd fájja,

itt vagyok, hogy simára

íródjon minden görbe,

s ne hulljon szemed gyöngye.

 

Jól ismersz, te én vagyok,

s bárki szépen rád ragyog,

nem mindig őszinte az.

Legyen csupán póker arc

a válasz, hogy megértse,

az számít, ki szemébe

nézni mer, mert a lélek,

ha tiszta, árad fénye.

 

Még maradj, csak addig várj,

magunkért szóljam, mi bánt!

Nem rejtem véka alá.

Itt lesz, ez közös, akár

ínségben mormolt minden

imánk, és hitben Isten.

A csaló sok arccal bír,

homályos lélek-fakír.

 

Tudom, nem könnyű semmi,

ésszel ellenérvelni,

mert belül érzed, a jó

fuldoklik, ám a való

más, torz világot kínál!

Két kézzel szorít, s dívány

helyett egy priccsen helyed,

hogy értsd, ez jutott neked!

 

És mégis lázadsz, hát tedd!

Még lenne érvem száz s egy,

ám tudlak, makacs vagyok,

nem úgy, mint szép angyalok

rég festett freskók ölén.

Jer most, lépj bátran mögém,

hogy dúdolhassam veled

ikerként az életet!

 

A HÓNAP VERSE - 2022. MÁJUS

Szilágyi Ferenc Hubart:

MÁJUS

 

Virágaim, ti földi csillagok,
ha szűzi szirmotokra fény ragyog,
varázslat az, betölti lelkemet,
s a tisztulás ölébe eltemet.

Akár rovarra záruló kehely,
szent oltalom tanyája itt e hely.
Poétaszívem, ó, e vén platán
kihajt e fess virágok illatán.

 

 

Ragyogó vers! Múlt, jelen, a jövő reménye és a személyes érdekeltség nyolc tömör sorban.

A HÓNAP VERSE - MÁRCIUS

 
A márciusról mindig a megújulás, az újjászületés jut eszünkbe. Márciusban nemcsak a természet tárja ki az ablakát, hanem a szívünk is, valami szépre, valami megfoghatatlan csodára várva.
A márciusi versek közül, Baranyi Imre: Mámor c.gyönyörű, szerelmes versét választottam, mely már első olvasásra is magával sodort, és melyben nemcsak a lét „lüktet”, hanem a míves, ropogós daktilusok is, amik csodálatos dallamot kölcsönöznek ennek a remek, lírikus költeménynek.
 
Baranyi Imre: Mámor
 
Ajkamon érzem a csókjaid ízét
és beledobban a szívem, amint
látom az arcod a vágyamon ismét
kéjbe vonaglik az éj bogain.
 
Úgy ölelem meg e tűzben a tested
mint, ki utószor ölelheti át,
mint aki csillagos égre kifestett
fátylain érzi a Hold sugarát.
 
Lüktet a lét, zakatolnak a percek,
vérem a mámor az ég fele hajtja,
majd zuhanok veled és a tüzednek
nincs csitulása, se medre, se partja.

A HÓNAP VERSE - FEBRUÁR

A februári versek közül az alábbi " fájdalmasan szép" lírai alkotást emelném ki:

H.Gábor Erzsébet: Fantomfájdalom
 
Kifosztott szívek, házsorok,
gazdátlan földek, szik talaj,
hazug a szó és fals a dal,
nyáluk a létre rácsorog.
 
Műanyag minden, mű a nő,
méhükben élet nem terem –
könyörgöm, nézz le, Istenem,
magvető nélkül nincs jövő!
 
Hamis az eskü, pénz az úr,
diktál a gazdag, tűr a jó,
magasba száll az űrhajó,
áruvá lett a kék azúr.
 
Hol van a sok sok szép erény;
alázat, hűség, szenvedély?
Jövőt az ember, hogy remél,
hogyha csak sír a költemény?
 
Életünk csonka, sebhelyes,
kínzó a fantomfájdalom,
szétszabdalt térkép lett a hon,
meggyötört fáradt nemzet ez.
 
Üres a lélek, jég a szív,
valami végleg elveszett,
hol van a szó, mely elvezet,
s eltűnt időket visszahív?
 
Hol vagy te drága, szép világ,
ahol az érték mérce volt,
őseink hősi vére folyt,
s nevüket őrzik szép imák.
 
Szeretet, béke, víg dalok,
s lobogó fáklyák kellenek –
térjetek észhez emberek!
Harcol az ész, a szív vacog.
 
Semmivé foszlott már a kincs,
álmok és régi szép regék…
Hitünk, valódi, lesz-e még?
– Hogy tud így fájni, mondd, a nincs?

Az anyanyelv nemzetközi napja – Február 21.

Az anyanyelv nemzetközi napja – Február 21.
 
1999-ben az UNESCO közgyűlése február 21-ét az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította. A nemzetközi szervezet ezzel is fel kívánta hívni a figyelmet a Föld nyelvi sokszínűségére és gazdagságára.
 

A HÓNAP VERSE – 2022. január

Januárban is sok jó vers született, de nálam ezennel Bódai-Soós Judit alkotása tette fel a pontot az i-re kölönleges  hangulatával, játékosságával, bravúros nyelvi megoldásaival. 

BÓDAI-SOÓS JUDIT:

PONT

 

Itt áll a kurd,
nadrágja kord,
kezében kard,
s azt mondja, kérd
e régi tőrt,
mit kézben tart,
mert szíve tárt,
s régóta tűrt,
de sosem kért,
és nem tett kárt.
Túlélt sok kórt,
szánalmas kort,
s ha harsant kürt,
lendített kart,
de lelke kert,
amelybe kört
a bánat mart,
mert egy kis mórt,
ki mosolyt mért,
szeretni mert
megtöltve űrt.
Levelet írt,
de mit sem ért,
a mór nő árt,
dobott rá sárt,
mely lelket sért,
s a kurd csak sírt
egy búcsú-sort,
nem kavart port,
vagy röpke pírt,
és nem nyert pert,
maradt a part,
ám arca ráng,
mert várja ring,
hol padló reng,
s eldől a rang.
Senkit se bánt,
törvényt se bont,
de szíve bent
nem tűr több bűnt,
vad kardja hánt,
vért, s könnyet hint,
feledve hont
borul rá hant.

 

A hónap verse – 2021. december

 
Ezzel a ragyogó verssel kívánok mindenkinek békés, boldog, lelkiekben és egészségben gazdag új esztendőt!
 
Szilágyi Ferenc Hubart
 
NÉMA VERS
 
Ma nincs panasz, szitok, bár lenne rá ok.
Kicsit pihenni olykor meg-megállok:
a líra húrjain vigaszt keresve
fordul nyaram szelíd ezüstderesbe.
 
S ha visszafogva izzik érett őszöm,
ne kérje számon senki azt a Csőszön,
hisz ő vigyáz a szívem intve jóra,
szilenciót zenél az ingaóra...
 
A perc rohan, szeretni hív a múzsám,
s ha néha csendre csábulok, se bús ám!
Szemének szent tüzét naponta látom:
e néma vers halálig jóbarátom.

A hónap verse: Október

Most nekem Baranyi Imre szép, shakespeare-i szonettje állt legközelebb a szívemhez, nehéz volt választani, de könnyen meghódított. Tökéletes választás volt, minden szempontból, a vers önmagáért beszél, gratulálok szeretettel.
 
Az ébredéssel
 
Sok év után ma végre jól aludtam,
az álmaimban úgy öleltem át,
miként akartam én a vágyaimban
ölelni őt, akár folyót a nád.
 
Ma végre könnyeden borult az álom
lehunyt szememre, mint az áradat,
velem szaladt e tünde délibábon,
mi több, egész ma hajnalig maradt.
 
A vágy vadul körötte úgy fonódott,
akárha láva törne épp ki most,
szerelmem éppen éji nászba torkollt,
de lám, ütött a vekkeróra, kopp.
 
Így őrködünk az ébredéssel ketten
erényeid felett mi rendületlen.

„Etikus magatartással többre megyünk az üzleti életben!”

Beszélgetés Dvariecki Bálinttal, a Helma kiadó tulajdonosával

 

Súlyosan látássérült ember, aki „nulláról” indulva teremtett magának igen komoly egzisztenciát. Mai panaszkodó, hisztériás világunkban igen szokatlan jelenség. Nagy jövő előtt áll.

Sikeres informatikai céget alapított. Létrehozott egy kiadót. Digitális újságterjesztő szolgáltatást. Olvasást segítő eszközöket forgalmaz, és minden Tőle telhető módon segíti a látássérült emberek integrációját.

Árad Belőle az energia.

Ha egy kortárs „Ki kicsoda” kiadványhoz kérnének Tőled ötsoros bemutatkozást, mit írnál Magadról?

Dvariecki Bálintnak hívnak, 1976 márciusában születtem. Felnőtté válásomig számos egészségügyi nehézségen mentem keresztül, a látásom minimálisra (hozzávetőlegesen 2%-ra) csökkent. Ennek köszönhetően viszont mindig bizonyítási késztetésem volt, és van a mai napig is, hogy amit eltervezek, meg is valósítsam. Az évek során voltam már alkalmazott, „kisfőnök”, és vállalkozó. Mindig újabb és újabb ötleteim voltak, hogy mivel tudom – kezdetben a saját – majd a hasonló problémákkal küzdő embertársaim életét megkönnyíteni. Ezért is maradtam meg a sok nehézségen túl is a vállalkozói létben.

 

***

A Hónap Verse – 2021. Augusztus

Amikor a következő verssel találkoztam, átgondoltam igazát. Témája minden időszakban aktuális, hiszen megmutatja, hogy aki tollat ragad, milyen érzésekkel és elhivatottsággal tegye.
Mondanivalója széles teret kap – mindazokhoz szól, akik közeli kapcsolatban állnak a költészettel, verseket írnak. Ez a mű példát mutat formai szempontból is.
Örök üzenete: a költészet szent dolog. Ez a jól kihallható üzenet segített, amikor sor került arra, hogy kiválasszam augusztus hónap versét. Szeretettel gratulálok!


SZILÁGYI FERENC HUBART

Ha verset írsz

Ha verset írsz, csak úgy leszel szabad!
Fülünkbe cseng sziporka szép szavad;
azok valók a szádra, szent imák,
siránkozás helyett örömvirág!

Ha verset írsz, nem él meg itt a bú.
Pogány szeánsz a rím tüzén? Tabu!
Ki könyvet éget, arra, mondd, mi vár?
A megvetés. A lelke oly sivár!

Nincs ihleted, tévútra vitt eszed,
de egyre mást okolsz. Miért teszed?
S ha összeállnak itt a részhibák,
a líra is silány penészvirág!

Ha verset írsz, mögötte szív legyen!
Örömmel osztozunk a hív kegyen,
hisz írni jó, megélni élvezet,
s velünk marad, ki már megérkezett.

A Hónap Verse - 2021. Június

 

Minden hasonó kiemelés merőben szubjektív. Ez is.

Kezdettől nem hagy nyugodni ez a vers. Pazar létösszegzés, és éppen annyira személyes, amennyire a személyesség jó lehet. Ez nem szerepvers; a lírai Én vitathatatlanul azonos a Szerzővel.

A Költő végigtekint életpályáján, a világon, Önmagán. Nem adja fel. Soha nem adja fel.

Gratulálok, Feri!

 

"a lázam est tüzében ég,
de új kalandra vár a part!"

 

Szilágyi Ferenc Hubart -

 

"Az Értől az óceánig"

Kis sajka ring az Ér vizén,
a róna lápja rém sivár;
kalóz leszek, de még idén –
egy álom újra élni vár. 

Az óceán de messze még,
a csónakom ma arra tart,
a lázam est tüzében ég,
de új kalandra vár a part!

A szél süvít, kemény a pad,
lapátra hát, öreg betyár!
A sár piócaként tapad,
s a csábutak szirénje vár.

A gólya messze költözött,
halott sirályok árnya leng.
Aranysakál a nád között,
a víz fölött lidérc dereng.

 Evezz, ameddig van remény,
a terv merész, a cél nemes,
a küzdelem konok, kemény,
kikötni még nem érdemes!

A Hónap Verse – 2021. Május

Haász Irén

A Gazda dolgai

A cipők megsüppedve állnak,
nem hajók már két vizes lábnak.

Kérgüket többé már a Gazda
nem törheti, nem tiporhatja.

A szürke zoknik, ingek sorban,
fiókban fekve kérdik, hol van?

Tanácstalan a bot, a párna,
kinti fogason nagykabátja,

hogy visszafordítható tény-e
a péntek éji eltűnése,

mikor kéken villogó lámpás
kocsi vitte el, s egy kiáltás,

egy szó sem hangzott fel az éjben,
s ők még nem féltek akkor, még nem.

De éjre éj szállt, s pirkadatra
jajszó kúszott fel a falakra.

Gazdáné keze simít néha
csak rajtuk, s hallgat, mint a néma.

Nem csak a tárgyaknak van lelke?
A hiány őt is megviselte?

S mi, a Gazda dolgai, kezdjük
sejteni, többé nem feresztjük,

nem fésüljük, nem fedjük testét,
sorsában sorsunk hordja vesztét,

nem beretváljuk habot húzva
többé… S hogy útja mindőnk útja.

VERSENYFELHÍVÁS

Júniusi verspályázat
 
Chorijambusban írt verseket várunk, bármilyen témában. A költemény ne legyen hat versszaknál hosszabb.
Ritmusképlet: (— ∪ ∪ —) 
Természetesen lehet folytatni, bővíteni a ritmusképletet pl:
 — ∪ ∪ —  — ∪ ∪ —  — ∪ ∪ —  
Beküldési határidő:   2021.június  09.
Eredményhirdetés:    2021.június 15.
 
A nyertes verset saját és más irodalmi oldalakon is megosztjuk, a szerző virtuális oklevelet kap.
A nyertes vers szerzője előzetes értékelés nélkül kerülhet a Magyar Parnasszus szerzőgárdájába.
Beküldés: regisztráció vagy bejelentkezés után a Versek beküldése linken.
 
Kedves versenyzők! Jó munkát kívánunk!
 

A Hónap verse - 2021. április

HORÁK ANDREA KANKALIN -

SÍR MA VALCUM
 

Múltba néz a táj, jövőben élhet,
Mert kopott falak szavát
Ókor írta meg nekünk, s meséket.
Légiók haladtak át,
Útra térve harcban álltak,
Róma így üzent nekünk, a mának.
Ó, ti bátor, ős utak!
Ó, ti bátor, ős utak...

Itt legelt, telelt a mén, s e művel
Festetics tanyája élt,
Szép lovak tenyésztek, és a tűzzel
Olthatatlan is remélt.
És Petőfi Júliája?
Apja gazdatiszt, e birtok árja.
Halhatatlan így üzen.
Halhatatlan így üzen...

Úrlak édenének ősz tanára
Romba dőlt falak között
Csak nevelt tudattal, és nagy ára
Volt, ha néha vért köpött.
Szellemét a rom beitta,
Míg beszélt, dalolt, s a kotta tiszta.
Mondd, dalát ki érti meg?
Mondd, dalát ki érti meg...

Holt falakba róva élet éled,
S ott erős a tégla is,
Persze már avítt romokba téved,
Kőre hull, az is hamis.
Vannak elfogult pribékek,
Jönnek és kutatnak, ám mivé lesz?
Ó, ha lenne épület!
Ó, ha lenne épület...

Hinni volna jó az ó falakban,
Jaj, ti büszke, ős romok!
Ókor érjen el, jelen szavakban!
Tán csak én vagyok konok?
Sír ma Valcum, újra élem.
Légy a régi, várom és remélem!
Add, Uram, hogy így legyen!
Add, Uram, hogy így legyen...

 

Kántortanító nagyapám és régész nagybátyám emlékére, valamint Valcumért, melynek fennmaradásáért mindketten sokat tettek. 2016. március 8.

Versenyfelhívás

„Az Élő Magyar Líra Csarnoka” Anyegin-strófa versenyt hirdet.

Téma: szabadon választott

Anyegin-strófa: egy 14 sorból álló szakasz, négyes és ötödfeles jambusok váltakozásával épül.

A sorok ritmusképlete: ∪ — | ∪ — | ∪ — | ∪ — | ( ∪ )
A sorok szótagszáma: 9 8 9 8 9 9 8 8 9 8 8 9 8 8
A szakasz rímképlete: a b a b c c d d e f f e g g
A befejező két sor csattanóval zár.

Beküldés: regisztráció vagy bejelentkezés után a Versek beküldése linken.

Határidő: 2021. május 9.
Eredményhirdetés: 2021. május 14.

A nyertes verset saját és más irodalmi oldalakon megosztjuk, a szerző virtuális oklevelet kap.
A nyertes vers szerzője előzetes értékelés nélkül kerülhet a Magyar Parnasszus szerzőgárdájába.

Várjuk a versenyzőket, mindenkinek jó munkát kívánunk!

A hónap verse (március)

Pete László Miklós

 
Atlantisz legbelső titka
 
Atlantisz legbelső titka
Nem egy számadat,
Nem is a mindent elsöprő
Vízi áradat.
 
Nem is az, hogy egyszer eltűnt
A tenger alatt,
S hogy mindennek ellenére
Híre fennmaradt.
 
Bár műhold sem talál semmit
A sírja felett,
Atlantisz mégsem a végzet
Szimbóluma lett.
 
Atlantisz legbelső titka
Nem a technika,
Nem is a mindent megőrző
Mitológia.
 
Nem is az, hogy fenyeget az 
Újabb vízözön,
S eltűnt múltjának az ember
Már nem is köszön.
 
Nem is, hogy véges a Földön
Minden hatalom,
S nem a tudományban van a 
Végső oltalom.
 
Atlantisz legbelső titka
Csak a Szeretet,
A nemhivatalos ember
Sohasem feled.
 
Az Egyetemes Szeretet
A Lét lényege,
Sohasem lehet Múltunk, sem
Jövőnk nélküle.
 
Atlantisszal örök jogon
Egybe tartozunk,
Ha Atlantiszt elfeledjük,
Mi is elbukunk.
 
Atlantisz legbelső titka:
Összetartozunk.
Atlantisz legbelső titka
Mi magunk vagyunk.
 
Bár sosem lett elrendelve
Semmi eleve;
Atlantisz a Múltunk, együtt
Lélegzünk vele.

Eredményhirdetés

 
Az Élő Magyar Líra Csarnoka által meghirdetett "Magyar tavasz" pályázat győztese
 
Virginás András
 
Ki talpra állt, s magyar c., magyar alexandrinusban írt művével.
 
Ki talpra állt, s magyar
 
A forradalmakat legyőzni nem lehet!
Az emberek, van úgy, elégedetlenek,
A harc folyik s a nép a győzelemre vár,
A lázadó világ legyen szabad madár!
 
Egén a Nap megállt, Petőfi napja lett.
Az összesük közül ki az, ki mondta: tedd?!
Ki tudja? - kérdezed. Ma válaszolhatok,
Együtt kiáltja mind: mi nem leszünk rabok!
 
Tavasz van újra, hív, ez itt a pillanat,
Akik szavaltak ott, eszünkbe jussanak!
Mi ifjak, indulunk, magasba leng a kar,
Megünnepelni azt, ki talpra állt, s magyar!
 
 
2. hely: Baranyi Imre – Márciusi biztató
3. hely: Kormann Zsolt – Szerelmes hazám
 
Minden tiszteletünk a magukat megmérettetőké. Szívből gratulálunk! 
Mindhárom nyertesünk virtuális oklevelet kap, verseiket megosztjuk saját és más irodalmi oldalakon.
Köszönjük valamennyi pályázónknak, hogy munkáikkal megtisztelték szerkesztőségünket, és együtt emlékezhetünk nemzeti ünnepünkön.
 
A szerkesztőség nevében:
B. Mihály Csilla
 

Oldalak