S z o n e t t

A szonett:

itáliai eredetű 14 soros versszerkezet.

Hangzása kivételes (Virág Benedek elnevezése: "hangzatka"); kötöttsége nagy fokú,

ezért a legintenzívebb, ambivalens lírai tartalmak kifejezésére a leghatásosabb.

Szakasztagolása a leggyakrabban 4+4+3+3, a négysoros strófa a "quartina", a háromsoros a "terzina".

Ritmikailag a sor eredetileg hendekaszillabus.

Az alaptörvényektől való eltérések száma és mértéke idővel megnőtt,

a szabad vers korában már akár minden 14 soros vers szonettnek tekinthető.

Forrás:
http://enciklopedia.fazekas.hu/verstan/Szonett.htm

A szonett a reneszánsz korában az olasz Petrarca nevéhez kapcsolódik
Petrarcánál az alapforma: a b a b  a b a b  c d e  c d e (vagy: c d c  d c d)
A szonettköltés első igazi nagymesterének Francesco Petrarca (petrarca-i szonett) tekinthető,
 aki a szerkezeten belül jambikus ritmust használt, a 3 soros strófákban sorjázó rímmel.
 A 16. században Ronsard alexandrinusban írta e típusba tartozó költeményeit abba abba ccd eed rímképlettel.
Petrarca halhatatlanságát mindenekelőtt olasz nyelvű szonettjeinek gyűjteménye, a „Daloskönyv" (Canzoniere) biztosítja.
   
Keleten már lángolt

Keleten már lángolt a szerelemnek
szép Csillaga, és az Északra szálló
Fényes Szekér, a hét csillagból álló,
sugarakat lövellve elkerengett;

rokkához kelt anyó, amint derengett,
s borzas-mezitláb fújta a parázsló
szenet; itt volt a szeretőkre váró
bús óra, melyben sírnak és merengnek.

Ekkor tűnt fel már-már halott Reményem,
szivemben, és nem a szokásos úton,
mit álom zár s a nedvesujjú bánat.

Mennyire más volt, mint valaha régen!
Ne félj! - mintha így szólott volna súgón -
még láthatod szemem s megnyílni számat.
Sárközi György fordítása

 A forma továbbfejlesztője és másik klasszikusa William Shakespeare (shakespeare-i szonett) volt.
 Nemcsak a rímsorrenden változtatott (abab cdcd efef gg), hanem a tagoláson is: csak a két utolsó, egymással összecsengő sort írta külön szakaszba, kiemelve ezzel a nemritkán csattanószerű zárlatot (kóda).
 Shakespeare-nél az alapforma: a b a b c d c d e f e f g g
 
 Minden későbbi (az alaptörvényeket megtartó) újítás a petrarcai vagy a shakespeare-i mintára vezethető vissza.
Elképesztő, hogy ebből a látszólag egyszerű sémából milyen hallatlanul sokféle változat alakult ki, a rímképletek variációs készletén túl a belső tagolódás jóvoltából is, hiszen a tizennégy soros vers nemcsak két kvartett (együtt: oktett) és két tercett (együtt: szextett) összege lehet, de három egymást követő kvartett sorozatát is lezárhatja egy új rímmel előrukkoló, összegző szerepű sorpár, a couplet. Shakespeare ez utóbbi formatípust alkalmazta a világirodalom 154 legismertebb szonettjében. (Idősebb kor- és honfitársa, Spenser nevéhez fűződik egy hasonló, ám egyszersmind feszesebb-rafináltabb formamodell: abab bcbc cdcd ee.)
forrás: http://magyarnarancs.hu/publicisztika/irodalmi_szoszedet_a_szonett-53117
 
Fajtái:
  
  http://blog.poet.hu/verstanaeskornyeke/szonett-fajtak

1. Petrarcánál az alapforma:
a b a b
a b a b
c d e
c d e (vagy: c d c d c d) 

159. szonett Fordította: Képes GézaSzerelem! Állunk őt ámulva, kit
káprázatul küldött az ég a földre.
Nézd: hogy szitál a szépség fény-esője!
Az angyal ő, ki földünkön lakik.

Nézd ritka köntösét, - hogy elvakít
elefántcsont-dísze s aranyja, gyöngye!
Mily andalítva ring e karcsú, gyönge
test, míg csábítja árnyékos csalit!

S a zöld füvet s ezerszínű virágot
nézd: a vén tölgy alatt mind esdve kéri,
hogy rálépjen, vagy csak érintse lába.

S a szem szikráitól kigyúlni látod
a felhőt, - földön, égen minden élni
s örülni kezd, amerre néz a drága.

2. Shakespeare-nél az alapforma (angol szonett):
a b a b
c d c d
e f e
f g g

 William Shakespeare

     75. szonett

 

Az vagy nekem, mint testnek a kenyér

S tavaszi zápor fűszere a földnek;

Lelkem miattad örök harcban él,

Mint fösvény, kit pénze gondja öl meg;

Csupa fény és boldogság büszke elmém,

Majd fél: az idő ellop, eltemet;

Csak az enyém légy, néha azt szeretném,

Majd, hogy a világ lássa kincsemet;

Arcod varázsa csordultig betölt

S egy pillantásodért is sorvadok;

Nincs más, nem is akarok más gyönyört,

Csak amit tőled kaptam s még kapok.

Koldus-szegény királyi gazdagon,

Részeg vagyok és mindig szomjazom.

 

  3. Ronsard alapformája:
a b b a
a b b a
c c d
e e d

Télen                                                                                                                                

Ha beköszöntenek a hosszu, téli éjek,
s lassan forog a Hold a díszes szekeren,
s nem szólal a kakas, csak késő reggelen,
s egy éjt egy évre tart, ha bánatos, a lélek:

megölne unalom, de árnyalakod éled,
nehéz szerelmemet így osztja meg velem,
karomban éjszaka időzik meztelen,
s fülembe zeng hazug örömtől édes ének.

Valódi lényeged kegyetlen, büszke, vad,
de képzelt alakod örömöt titkon ad.
Képeddel alszom el, képed vigasztal este.

Ilyenkor álmaim jó fátyola alatt
képeddel rászedem szerelmes gondomat.
Magunkat gyönyörül használni, nem rossz ez se.

Vas István fordítása

Forrás:  http://www.literatura.hu/irok/renesz/ronsard.htm

Itt azonban szigorú megkötés van:
Minden versszakban, minden sor szótagszáma kötött, (magánhangzók száma) 10-11.

Tehát, ha 9 vagy 12 vagy egyéb van bármelyik sorban, nincs szonett megvalósulás,
 normál verssé válik! Szigorúan 10-11 lehet csak!

4. Spenser szonett:
a b a b
b c b c
c d c d
e e

     Spenser szonettje Petrarcai és Shakespeare-i elemeket ötvözött. Egyfelől, hasonlít Shakespeare szonnetteihez, mert felépítése a 3 négysoros (quatrain) és egy 2 soros (couplet) egység rendszerben történik, ugyanakkor mivel a végkifejlet az érvelésből következik inkább Petrarca szonettjeire emlékeztet.
                    Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Edmund_Spenser

        

          A 19. századtól a költői szabadság elsődlegessé válásával a poéták egyre inkább elhagyták a kötöttségeket
 (ütemhangsúlyos ritmusokat alkalmaztak, növelték a sorok számát, elhagyták a rímeket),
és a szonett egy speciális – általában továbbra is 14 soros – szabadverssé vált.

 A szonettkoszorú egy nehezebb műfajt jelent, hiszen két négysoros strófában összesen négy-négy,
majd két háromsoros strófában összesen három-három sornak kell rímelnie egymásra.
Az ily módon létrehozott komplikált versből a szonettkoszorúhoz tizennégyet kell összeállítani olymódon,
hogy a koszorút alkotó mindegyik szonett legelső sora megegyezzen az előző szonett utolsó sorával,
majd pedig egy tizenötödik szonettet úgy kell megalkotni, hogy az első tizennégy szonett kezdősorait össze kell illeszteni.
         Ezt az utolsó szonettet nevezik mesterszonettnek.
József Attila: A kozmosz éneke Szonettkoszorú
http://www.sztaki.hu/~blb/irodalom/jattila/kozmosz.html

              Miért (lényeges) a szonett? Hol vagyunk már ettől? És tényleg, hol vagyunk?
 Dante kertjétől? Petrarca hegycsúcsától? Feltehető a legfontosabb kérdés: kell-e és lehet-e ma szonettet írni,  nem égbekiáltó anakronizmus-e az effajta tevékenység?

 Egyelőre szonettnek valamiért íródniuk kell, és szonettek íratnak is."
Szonettet programosan – vagy nagy számban – író költőink közül főleg kettőnek
a műhelyében lett formaelvi kérdés, lecke és talány, stílus és végérvény a szonettből.
Tandori Dezső és Bertók László sajátította ki magának.
Avagy a sokak szonettellenérzéseit naplójába fogalmazó Márai Sándorral szólva:
engedték, hogy a szonett kisajátítsa őket.
Márai szubjektív rosszallása, miszerint nem a költők írják a szonetteket,
hanem a szonettforma írja az engedékeny költőket,
objektíve nem egyéb, mint "a dal szüli énekesét" misztikuma.

               Bertók se Tandorira. A szonett boszorkánykonyhájában mindketten mást pároltak, sűrítettek, oldottak verssé. Mégis, a XX. századi ember hiányérzetének megérzékítésében az immár csak-szonett-poéta Bertók mintha fegyvertársa lenne a mindent-és-szonettet-is-lírikuisnak, Tandorinak. Álljon itt az állás, állásunk, a dolgok állása – Bertók László ÁLLUNK A VILÁG KÖZEPÉN című szonettje:

"Elszalad ami esemény
de úgy tesz mint aki marad
kihordjuk az asztalokat
s a folyosó is csupa fény

állunk a világ közepén
kisüthetünk akár a nap
de üresek a poharak
és ez is csak egy költemény

van a valóság s van a tény
a köztes űr a gondolat
ordítozunk hát nagyokat
aki hangos az a legény

és senki sincsen a helyén
csak a szótárban a szavak".

             A valószínűleg legszélesebb körben ismert európai eredetű versformának, a tizennégy soros szonettnek eddig nem kellett elviselnie, hogy ne viseljék, "levessék". Somlyó György SZONETT, ARANYKULCS... című, ezeregy remeket tartalmazó gyűjteménye (1991). amely a közelmúltban megint megpezsdítette az érdeklődést e forma iránt, minden nehézség nélkül hozhatott felszínre kincseket a kilenc utóbbi évszázad mindegyike mélyéről. A szerkesztő maga is annyira megpezsdült, hogy nemcsak az ezeregyedik, "farkas" szonettel – tizenhét sorossal – gazdagította az antológiát – a viszonylag legállandóbb karakterjegytől, kötött terjedelemtől is megfosztva a jószerivel immár körvonalazhatatlan versalakot – , de (bár utószóként nem, hanem másutt, külön) szonettológiai alapvetést is készített. Fél esztendőnek sem kellett eltelnie, s 1992 áprilisában az Alföld című folyóirat majdnem húsz poétát szólíthatott sorompóba, akik egy József Attila-citátumnak (ekként:"töredéknek") adtak míves szonettfoglalatot. A verses "körválasz" kiváltképp alkalmasan sűrítette magába a formának szóló hódolás, ironizálás és továbbgondolás gesztusát.

                  http://terebess.hu/haiku/tarjan.html

                                                 

                                                   SZONETTEK A PARNASSZUSON

          

Oltalom otthona

in A Magyar Parnasszus Hegyoldala - Hegyorom

Szép arám, fényruhád lassan már leveted;
hol a múlt búja fáj,  kék patak, erezet
csörgedez szüntelen hetyke két domb között,
ott a szív bús verem mélyére költözött.

Bujdokol benne tán titkos, mély fájdalom,
enyhítse tárt karom, hozzád írt vágydalom.
Benne új érzelem, új remény vív tusát,
ott zenél biztatva új táncok rítusát.

Oltalom otthona, halljam hát szép szavad,
szólalj meg, mert e perc gyöngysora szétszakad.
Hol a vágy szurdoka lopva rejt éjszakát,
barlangod mélyében ott lelnék én hazát.

  

 

Lajtai Gábor: Szerelemszonett

in A Magyar Parnasszus Hegyoldala - Hegyorom

A céljaimhoz új esély a léted –
Amerre jársz, a rét virágot ád,
A tó felett ha száll az angyalének,
Te vagy, ki érti biztató szavát.

És én – ki vágyom zárszavát a télnek,
Amint aszály után a föld esőt –
Tudom, ha hívsz örökre véget érnek,
A kútba néző búsuló idők.

Csak állj elém, és én elébed omlok,
A múlt ködébe vesznek mind a gondok
És meg-megáll a vágtató idő –

S ha ránk talál a hajnalóra pírja,
S a vágy szavát az értelem csitítja;
Türelme ágán bíbor rózsa nő.

   

Te meg én

in A Magyar Parnasszus Hegyoldala - Hegyorom

Nézd mily szép a Hold, palástja hogy ragyog!
Szívünk udvarát a fénye járja át,
lenge szél dalol szerelmi áriát,
lelkem ünnepel, hisz újra itt vagyok.

Úgy ölelj ma át, mint lomb a parti fát,
higgyem el neked, hogy vége nem lehet,
kérlek úgy szeress, mint óvó Istenek -
mint ahogy az Úr a lelket menti át.

Vigyázz úgy reám, ne vágyjak innen el,
mint egy árvát ringass karod melegén,
szemed tiszta tükre legyen ima, jel,

s új remény foganjon álmunk mezején.
Tudom, kedves, velem mindig itt leszel,
hol most áldást várva állunk, te meg én.

Hozzászólások

Haász Irén képe

Nagyon gondosan összeszedted a tudnivalókat, kedves Katám, gratulálok érte.

Valami mégis hibádzik, és nem a Te hibád ez. Én úgy tanultam, hogy a petrarcai szonett kvartinái abba abba képletre épülnek, és a hozott példák is ezt támasztják alá. Tudom, hogy a Fazekasban abab abab van, - talán rosszul... Az összes fordító is ilyen képlettel fordította, az itt hozott példák is ezt mutatják, sőt !!!! a Fazekasé is...

Minden esetre Gyónitól kezdve Képes Gézáig , stb. mind így fordította.

Nem hiszem, hogy tévedtek volna. Inkább a nyomda ördöge...:)

hzsike képe

Köszönöm szépen kedves Katám, ezt a  gazdag összeállítást. Nem árt minél többször elolvasni, annál jobban megmarad az emberben. Tudod, nagy szonett rajongó vagyok én is. :)

Ölellek érte, szeretettel:Zsike :)

Mysty Kata képe

 Irénke , Zsikém!! Váljon egészségetekre...egy kis belső tovább képzés!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

hubart képe

Örülök ennek a tanulmánynak, remek összefoglalót szerkesztettél a témáról. Nem gondoltam, hogy az Oltalom otthona szonettnek tekinthető, hiszen csak tizenkétsoros, bár kétségtelen, hogy tartalma, emelkedettsége rokonítható a szonetti műfaj jellegével. Az irodalomtörténeti korokban valójában igen korlátozott és jól körülírt volt a formai kritériuma ennek a műfajnak, manapság azonban se szeri, se száma a változatainak. Sokan valamennyi tizennégysoros lírai verset annak tekintene, de hát ez szerintem irodalomtudományi megítélés kérdése. Akárhogy is vesszük, nagyon sok jó vers születik  ma is ebben a népszerű műfajban, és a holdudvarában is,  Köszönöm, hogy olvashattam a cikkedet! :)

Mysty Kata képe

 Én szintén "zenész" Ferikém, egy kis belső-külső továbbképzés nem árt. A felejtés ellenében is, ami nagy úr!Örömmel  állítottam össze, váljék hasznunkra!!Kata

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"