A hónap verse: November

 
B. Mihály Csilla: Vannak vidékek
 
 
Kányádi Sándor Előhangja nyomán
 
Vannak vidékek, tört jövők,
imákat hittel gyöngyözők,
vigyázó vének, ott ahol,
kimondhatatlan szó dalol.
 
Apám szemében láttam én:
vannak vidékek, láng s a fény;
ahogy beszélt a nép előtt,
hatalmas szíve égbe nőtt.
 
Vannak vidékek, csendesek,
ahol karácsonyt csengenek
öröktől fogva holtnapig,
ahol a tisztesség lakik.
 
Vannak vidékek, s fájdalom,
ahol a gond a vállakon
megélni sarkall, nem fenyít, 
akár a gerle, oly szelíd.
 
Vannak vidékek, van magyar?
Mit ér a tő, ha sarja hal?
Hűségre int a magvető,
a homlokára gyűrt redő.
 
Vannak vidékek, ősi kincs,
ahol szabadság ölnyi sincs,
hazám hazádban…, közte tér.
De még a lelkünk összeér.
 

Hozzászólások

Nagygyörgy Erzsébet képe

Gratulálok Csillának csodálatos verséhez.

Erzsike

Csilla képe

Nagyon köszönöm, Erzsike! 

 

lnpeters képe

Szeretettel gratulálok a Szerzőnek és az Értékelőnek!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Én köszönöm a szép versed.

Nagygyörgy Erzsébet képe

Akkor tiéd a staféta, Csillám, december hónap blogversét kiválasztani...Puszi

Nagygyörgy Erzsébet képe

Csilláé az érdem...

Csilla képe

Köszönjük szépen, Laci! :)

Igen, Erzsike, már figyelem a friss verseket... :)

 

 

hubart képe

Szeretettel gratulálok gyönyörű versedhez! Méltán lett a hónap verse! :) 

 

Csilla képe

Köszönöm, kedves Feri, egy felkérésre írtam. Nagyon örülök, hogy tetszik :)