Téli alkony

H.Gábor Erzsébet
Téli alkony
 
De szép fehér a táj! A hó, mint szűzi, lágy uszály,
a dombra simulva tündököl,
a lanka, ringató, kék öböl,
ölébe’ büszke, zöld fenyők. Varázsos jégvilág!
A Nap ragyogva hull alá, a fénye lángvirág.
Hajamba kutatva, szél szöszöl,
kerengve, danázva üdvözöl.
Csodás a perc, az alkonyat. Nekem mesél a táj.
Nem érhető el leírás a fényképhez.

Hozzászólások

Csilla képe

Szépséges!

hubart képe

Szépen átadtad nekünk a téli táj meséjét! :)  Köszönjük! 

 

hzsike képe

Köszönöm szépen, Csillám, Imre, és Feri. :)

lnpeters képe

Ez valami varázslatosan szép!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Remek vers, kedvencem lett...

hzsike képe

Köszönöm szépen, kedves Laci, kedves Erzsike. :)

Kankalin képe

Gyönyörű, elandalodtam, meséd jót tett a lelkemnek.

Szeretettel olvastalak, drága Zsike! :)