Hepp Béla – A Csarnok új tagja

1961. november 28-án születtem Budapesten. A gyermekkorom Budapest környékén és a pesti oldalon sodort ide-oda. A hitem a szó misztikumában gyerekkoromban is bennem volt, akkor kezdtem el verseket írni, elrettentő példákként ma is őrzöm ezeket. A vers szeretete is innen ered, sokat és sokszor szavaltam színpadon, kisebb-nagyobb közönség előtt, így módom volt megtapasztalni, hogyan tud hatni egy jó vers.
Később ötvösséget tanultam, dolgoztam gyárban, közéletben, családot alapítottunk, és éljük ma is örömeivel, nehézségeivel, szépségeivel.
Komolyabban írni 2006-ban kezdtem, és különböző irodalmi portálokon próbálkoztam, ezek közül ma egy az, amit irodalmi otthonomnak tartok, de vendégeskedem még régebbi helyeken.
2010-ben a Fullextra irodalmi portál adta ki az első és eddig egyetlen könyvemet, amibe több mint 150 vers került, rövidebb, hosszabb írások, köztük egy verses feldolgozása Holle anyó történetének.
Hiszek a versben, a szavak erejében, a megidézhető hangulatokban, érzésekben, hiszek a forma és a tartalom közös hatásában. Hiszem, hogy aki olvas, megismeri azt, akit olvas.

Százhúsz lépés – Örömmel üdvözöljük Braunel első verseskötetét

Százhúsz lépés - ezzel a címmel jelent meg Sütő Barnabás, azaz Braunel első verseskötete.

A borítókép és a kötetben található illusztrációk Gyürki Edit kezét dicsérik. Az Előszót pedig egy másik tagtársunk, Hámori István Péter, azaz Grendorf írta.

A fülszövegből idézek:

"Minden egyes vers, egy-egy lépés az olvasó felé. Különös útra hív, hogy megmutassa a rímek varázslatát. Ahogy a poémák ösvényén sétálok, fölsejlik elöttem egy ember élete, vágyai és megpróbáltatásai. Néhol magamra ismerek, néhol elkalandozik képzeletem. Szerelem, hazaszeretet, emlékek, álmok és tervek. Izzik a szavak parazsa! Az ösvény végére érve, szomorúan nézek vissza, sajnálom, hogy csak ennyi volt. Sietek hát oda, ahonnan indultam, hogy újra, s újra végigjárjam. Eröt adó, s elgondolkodtató történetei ezek a létnek. A múlt, a jelen, s a jövö elhagyott, vagy még megválaszolatlan kérdései. És a válaszok, talán itt vannak..."

Szeretettel gratulálunk, Barna!

KIMTE Esték

A Talentum Esték folytatásaként 2013. februártól KIMTE Esték címmel egész évre szóló programsorozatot indítunk. A rendszeres találkozókra szeretettel várunk mindenkit, aki szereti a fantasyt, a sci-fit, úgy általában a könyveket, filmeket, és szeret ezekről társalogni baráti körben egy-egy (két-három) sör mellett.

A várakozás versei – Válogatás

Cikkek: 
Tomasovszki István
Születésnapodra

Fájdalomküszöbödbe botlottam,
ott rejtezett a tiszta hó alatt,
a keresztfádról esett le még,
tán amikor az ég meghasadt…

Atyád teremtése az a fa is,
amelyből alkalmi bölcsőd készült,
egy ács keze formálta jászol,
egy ácsnak, kit szűz anya szült…

Úgy lett gyermekből bölcs, felnőtt férfi,
ahogy a fából készül jó anyag,
engesztelő helyettes halál,
miképp a szög üt át rostokat…

A KÖLTŐ SZEMÉLYES SORSA PÉLDA ÉS TANULSÁG Beszélgetés Varga Tibor költővel

 

Varga Tibor immár az Élő Magyar Líra Csarnokának tagja. A régimódi költői tisztesség képviselője, és erre az alkotói alapállásra ma igen nagy szükség van. Széleskörű tájékozottság, bátran hangoztatott önálló vélemény, elmélyült, fegyelmezett alkotó munka jellemzi. Nemes lírai hagyományainkra támaszkodik. Alkotói függetlensége, a műveit jellemző személyes költői felelősség, valamint nem utolsósorban emberi tisztessége emeli őt legjelentősebb élő költőink sorába.

A nyíradonyi vers-forrás - Interjú Gólya Györgyné igazgató-tanítónővel, felkészítő tanárral.

Cikkek: 

 

-       Szeretettel köszöntelek a Magyar Parnasszus Szerkesztőségének nevében.  A "Szülőföldem"című pályázatunkra Nyíradonyból érkezett legtöbb vers, ezért a Szerkesztőségünk úgy gondolta, hogy Téged, mint felkészítő tanárt választ ki interjúra. Sok-sok  munkát,  energiát,  időt fektettél bele, jól sikerült és szép verseket kaptunk.                   

Nyílt levél a Magyar Líra Élő csarnoka főszerkesztőjének!

Kedves Lacikám!

A téma ínyencsége volt az oka annak, hogy ezt az eléggé hosszadalmas pauzát igényeltem magamnak a magyar szerelmi líra témájának gondolati morzsolgatására! Talán inkább a téma KÉNYESSÉGE szót kellett volna használnom.

A magyar szerelmi lírában Csokonai Lillája és Petőfi Szendrei Júliája óta csak imitt-amott ütötte fel a fejét egy-egy valódi újdonság, megjelent ugyan egy-egy többet ígérő, korszerűbb és emberközelibb lírát vonzó múzsa Vajda Ginája vagy Juhász Annája személyében, de egy nagyobb horderejű, irodalmi nagyságú tárgy létrejöttére, a szerelem mai tartalmának és egyetemes mondanivalójának lírai kifejezésére a magyar szerelmi líra még a huszonegyedik századig nem érett be.

Oldalak