Időutazó

 
A tavaszi égbolt alatt
megbújik még a pillanat,
arany dallamot szór az ég,
csengőszót, mintha hallanék.
 
Angyalok táncos, víg hadát
álmodban te is hallanád,
gyermekkorod szép énekét
leteszi Isten, épp eléd.
 
Édesanyád, ha énekel,
hangja elszáll az égbe fel,
ígér számodra kedveset
a fényben járó képzelet.
 
Múlt idők hangja visszaszáll,
nincs még elmúlás, nincs halál,
él még a remény, álmodom:
létem az időn átoson.

Hozzászólások

Csilla képe

Örülünk, hogy újra itt vagy! Gratulálok a vershez szerkesztőtársaim nevében is!