A rózsa álma
Előre is elnézést kérek mindenkitől, aki a következő "versemet" elolvassa,
mert lehet, hogy sokaknak nem fog tetszeni... :)
Már régen foglalkoztatott a gondolat, hogyan lehetne a tankát, vagy a haikut
egy kicsit "magyarosítani".Arra gondolok, hogy rímeltetni, vagy esetleg
időmértékessé tenni.Mivel a nyelvünk zeneisége ezt (szerintem) megengedi.
A haikut elvetettem, mert túl rövidnek találtam, ezért megpróbálkoztam a tankával.
Elősször arra gondoltam, hogy az első három sor, ugye 17 szótag. Van olyan
hexameteres sor ami ugyanennyi. Tehát ha írok egy hexameteres sort, csak fel
kell bontanom 5,7,5 szótagra, és már kész is. De ez nagyon nehéznek bizonyult,
ígyhát feladtam. Viszont az utolsó két hét szótagos sort, ha egybe rakjuk,
kijön a szabályos pentamater.:)
Íme a vers. És várom a kíméletlen kritikákat.(Hogy tanulhassak belőlük:) )
A rózsa álma
Hervad a rózsa.
Szirmait ág veri szét.
Már nem adósa,
társa a napnak. Ezért
bús szava tőle remél
mámoros álmot,
mely betakarja a bút.
Mert az a vágyott,
víg tavasz, érte ha jő,
újra virulhat a tő.
Hozzászólások
Toma
2012, március 13 - 23:25
Permalink
Nagyon jó kísérlet.
Nagyon jó kísérlet. Mindemellett én nem vagyok híve a magyarítasanak, mivel így elveszett a természeti allapotrogzitő, bolcselkedő eleme a versnek. (én is próbáltam mar, de elveszik belőle a bölcsesség maga, mert az ember mar nem érzi többe haikunak vagy tankanak, ami attól az, ami - keleti, honosíthatatlan, más és idegen, de megis érdekes.) így nem lett sajnos egyik sem belőle, hanem egy magyar idomertekes vers lett. Nekem az a "valami" elveszett belőle ( ez történt a saját probalkozasaimmal is, így felhagytam velük)
Braunel
2012, március 14 - 19:09
Permalink
Hát igen ... Vártam valami
Hát igen ... Vártam valami hasonló reakcióra.
Én sem folytatom. Ezt az egyet írtam. De érdekes volt a kihívás :)
Köszönöm Toma.
Toma
2012, március 14 - 20:43
Permalink
Így van, érdekes kihívás. Az
Így van, érdekes kihívás. Az is érdekes, mikor az ember azzal szembesül, hogy ha valamit kiszakítanak az eredeti kozegébol az mar nem ugyanaz. Ez olyan, mint a magyar halloween... (megpróbálják mindig meghonosítani, de nincsenek gyökerei.)
Mysty Kata
2012, március 14 - 11:13
Permalink
Leleményes vagy. Szép is ez
Leleményes vagy. Szép is ez a kísérlet...nem lett "kísértet"!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Braunel
2012, március 14 - 19:10
Permalink
Köszönöm szépen kedves Kata
Köszönöm szépen kedves Kata .
:)
Braunel
2012, március 18 - 16:55
Permalink
Köszönöm Joe. Örülök, hogy
Köszönöm Joe.
Örülök, hogy így érzed :)
Kőszeghy Miklós
2012, március 18 - 18:06
Permalink
Nekem a haiku és tanka
Nekem a haiku és tanka esetében az igazi problémám mindíg is az volt, amikor ezeket szolgai módon akarják átvenni, mert a mi mentalitásunk és a távol keleti mentalitás, ami ezek mögött van, egész egyszerűen nem fér össze egymásssal.
A te verseddel viszont az a helyzet, hogy az ember a bevezető nélkül nem is gondol arra, hogy mit vettél alapul. Nekem ez szimpatikus. Sokkal jobban szeretem az ilyen fajta kisérletező kedvet, mert emögött felsejlik valami belőled. Nem érzem azt, hogy a vers bele lenne erőltetve egy tőlünk idegen formába. Szóval, nekem tetszik, tartalmát tekintve sem rossz. Többnek érzem szimpla kísérleti versnél.
Weinberger
2012, március 18 - 18:20
Permalink
Ez egyszerűen egy jó magyar
Ez egyszerűen egy jó magyar időmértékes vers, izgalmas rímstruktúrával. Szerintem valamiféle feszültség megmarad attól, hogy a két strófának más a rímfelépítése; elsimulhatna ez a fajta feszültség, ha kiegészülne a vers még egy-egy versszakkal a kétféle mintára. Bár ugyanakkor így is befejezett egész.
lnpeters
2012, március 18 - 21:00
Permalink
Kiváló! Ez nekem jobb, mint a
Kiváló! Ez nekem jobb, mint a célzott formák!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
Braunel
2012, március 19 - 17:28
Permalink
Köszönöm Nektek! Úgy látszik
Köszönöm Nektek!
Úgy látszik mégis megérte megírnom :)