A Hónap Verse - 2021. November

Ebben a hónapban engem B. Mihály Csilla Várakozás című verse vett le a lábamról egyediségével, dallamával, különleges varázsával.


B. MIHÁLY CSILLA: VÁRAKOZÁS

Korán terít az est a kerti fákra

hatalmas égi lepkeszárnyakat,
a Mérhetetlen csöndjeit kitárva
kering, amíg a fényre ráakad.

Egy lámpa gyúl, a föld alá sietnek 
a zebrapókok és egy gyászbogár,
kutyánk vonítva dől a nagy hidegnek,
s fülét hegyezve hosszan álldogál.

S az ember is, nagy álmok köntösébe
beburkolózva néz az égre fel,
megenyhítette pár göröngyös éve,
de hangja bátor, egyre énekel.

Minthogyha titkon minden várakozna
és úgy figyelne végtől-végekig,
akár a szív a nesztelen zajokra,
a láthatatlan Tél ha érkezik.

Lucius Verusnak

 
Látod-e, téged is elragadott már átka a sírnak.
Megbolygattad a holtnak nyugtát, és a haragját
ránk szabadítottad. Most pusztul a nép a ragálytól.
Hős katonáink hullanak egyre, de nem csatatéren,
gyilkos kór öli őket. Apollón sem könyörül, mert
nem tisztelted eléggé. Könnyelmű, kicsapongó
voltál, így hát, császár, nem sír Róma utánad. 
 

A hónap verse: Október

Most nekem Baranyi Imre szép, shakespeare-i szonettje állt legközelebb a szívemhez, nehéz volt választani, de könnyen meghódított. Tökéletes választás volt, minden szempontból, a vers önmagáért beszél, gratulálok szeretettel.
 
Az ébredéssel
 
Sok év után ma végre jól aludtam,
az álmaimban úgy öleltem át,
miként akartam én a vágyaimban
ölelni őt, akár folyót a nád.
 
Ma végre könnyeden borult az álom
lehunyt szememre, mint az áradat,
velem szaladt e tünde délibábon,
mi több, egész ma hajnalig maradt.
 
A vágy vadul körötte úgy fonódott,
akárha láva törne épp ki most,
szerelmem éppen éji nászba torkollt,
de lám, ütött a vekkeróra, kopp.
 
Így őrködünk az ébredéssel ketten
erényeid felett mi rendületlen.

„Etikus magatartással többre megyünk az üzleti életben!”

Beszélgetés Dvariecki Bálinttal, a Helma kiadó tulajdonosával

 

Súlyosan látássérült ember, aki „nulláról” indulva teremtett magának igen komoly egzisztenciát. Mai panaszkodó, hisztériás világunkban igen szokatlan jelenség. Nagy jövő előtt áll.

Sikeres informatikai céget alapított. Létrehozott egy kiadót. Digitális újságterjesztő szolgáltatást. Olvasást segítő eszközöket forgalmaz, és minden Tőle telhető módon segíti a látássérült emberek integrációját.

Árad Belőle az energia.

Ha egy kortárs „Ki kicsoda” kiadványhoz kérnének Tőled ötsoros bemutatkozást, mit írnál Magadról?

Dvariecki Bálintnak hívnak, 1976 márciusában születtem. Felnőtté válásomig számos egészségügyi nehézségen mentem keresztül, a látásom minimálisra (hozzávetőlegesen 2%-ra) csökkent. Ennek köszönhetően viszont mindig bizonyítási késztetésem volt, és van a mai napig is, hogy amit eltervezek, meg is valósítsam. Az évek során voltam már alkalmazott, „kisfőnök”, és vállalkozó. Mindig újabb és újabb ötleteim voltak, hogy mivel tudom – kezdetben a saját – majd a hasonló problémákkal küzdő embertársaim életét megkönnyíteni. Ezért is maradtam meg a sok nehézségen túl is a vállalkozói létben.

 

***

A HÓNAP VERSE - SZEPTEMBER, 2021.

A magánéleti költészet remek példája az alábbi vers. A szerző mesteri módon tömöríti nyolc sorba a lírai ént foglalkoztató gondolatokat. A vers a szeretetre szenvedélyesen vágyó ember magára maradásának aggodalmát fogalmazza meg, hisz ilyenkor, amikor a táj is őszbe fordul, az egyedüllét is jobban fájhat.  Ám pislog még a reménység parazsa a hamu alatt, hiszen „szerelmet bonthat bent az új tavasz.” A keresztrímes, jambikus sorok is ennek a reménynek a szívverését sugallják.

 

NAGYGYÖRGY ERZSÉBET: TE ÉDES, SZENT LIDÉRC

Ó, szenvedély, te édes, szent lidérc,
miért kopogsz ma ős-magányomon?
A lelkem összetartja némi férc,
aggódni kéne? Lenne hát okom?
 
A szívem elhagyott, üres lakás, 
ajkam nem hagyja el már több panasz. 
A mélybe lent tán pislog még parázs,
s szerelmet bonthat bent az új tavasz.
 
Kedves Erzsike, szeretettel gratulálok!

Szóköztes

Mint a koldus, remegve nyújtom
egykorvolt álmokra két kezem,
sehonnan űzött keresztúton
állok két térdemen.

Mint a koldus, lehámlott rólam
már minden oktalan büszkeség,
s nézem, ahogy a barna porban
halódnak hűlt mesék.

Mint a koldus, ahogy a lélek
tarisznya kínjával menni szán,
keresem magam messzeségek
imbolygó fókuszán.

Csak mint a koldus, úgy elhinném,
hogy lesznek még fénylő hajnalok
félelmeken túl, Istenem, én
ott lennék,
ahol nem vagyok.

A Hónap Verse – 2021. Augusztus

Amikor a következő verssel találkoztam, átgondoltam igazát. Témája minden időszakban aktuális, hiszen megmutatja, hogy aki tollat ragad, milyen érzésekkel és elhivatottsággal tegye.
Mondanivalója széles teret kap – mindazokhoz szól, akik közeli kapcsolatban állnak a költészettel, verseket írnak. Ez a mű példát mutat formai szempontból is.
Örök üzenete: a költészet szent dolog. Ez a jól kihallható üzenet segített, amikor sor került arra, hogy kiválasszam augusztus hónap versét. Szeretettel gratulálok!


SZILÁGYI FERENC HUBART

Ha verset írsz

Ha verset írsz, csak úgy leszel szabad!
Fülünkbe cseng sziporka szép szavad;
azok valók a szádra, szent imák,
siránkozás helyett örömvirág!

Ha verset írsz, nem él meg itt a bú.
Pogány szeánsz a rím tüzén? Tabu!
Ki könyvet éget, arra, mondd, mi vár?
A megvetés. A lelke oly sivár!

Nincs ihleted, tévútra vitt eszed,
de egyre mást okolsz. Miért teszed?
S ha összeállnak itt a részhibák,
a líra is silány penészvirág!

Ha verset írsz, mögötte szív legyen!
Örömmel osztozunk a hív kegyen,
hisz írni jó, megélni élvezet,
s velünk marad, ki már megérkezett.

A Hónap Verse - 2021. Július

Ezúttal nekem jutott az a cseppet sem könnyű feladat, hogy kiválasszam a Hónap Versét. Szerencsére, júliusban is születtek remek alkotások, sőt van olyan alkotónk, akinek több verse is esélyes volt a végső győzelemre. Végül egy olyan alkotást részesítettem előnyben, amelyik az aktuális tartalom és a megérintő költői képei mellett formai bravúrt is hozott, ritmusa szimultán tesz eleget a felező nyolcas és a páros chorijambus követelményeinek. Szeretettel gratulálok!

 

HORÁK ANDREA KANKALIN

Satnyár
 

Gyilkos a nyár. Satnya vidék,
nap heve fűt, mint a kazán,
izzik az ég. Benti magány,
hűs szoba zár, néma igék.

Víz sem elég, porzik a föld,
kellene bő záporeső,
életerő, nem temető –
nincs, ami hajt, nincs, ami tölt.

Perzsel a nyár. Jaj, ha kiég
bennem a vágy, nincs szerető,
mert ha csalárd, elfeled ő –
kell az erő, kell kicsi még!

Hogyha az Úr hallana fönt,
könnyes esőt sírna ma rám,
zengne az ég bősz viharán,
mert öl a nyár, s fölfal a csönd.

A Hónap Verse - 2021. Június

 

Minden hasonó kiemelés merőben szubjektív. Ez is.

Kezdettől nem hagy nyugodni ez a vers. Pazar létösszegzés, és éppen annyira személyes, amennyire a személyesség jó lehet. Ez nem szerepvers; a lírai Én vitathatatlanul azonos a Szerzővel.

A Költő végigtekint életpályáján, a világon, Önmagán. Nem adja fel. Soha nem adja fel.

Gratulálok, Feri!

 

"a lázam est tüzében ég,
de új kalandra vár a part!"

 

Szilágyi Ferenc Hubart -

 

"Az Értől az óceánig"

Kis sajka ring az Ér vizén,
a róna lápja rém sivár;
kalóz leszek, de még idén –
egy álom újra élni vár. 

Az óceán de messze még,
a csónakom ma arra tart,
a lázam est tüzében ég,
de új kalandra vár a part!

A szél süvít, kemény a pad,
lapátra hát, öreg betyár!
A sár piócaként tapad,
s a csábutak szirénje vár.

A gólya messze költözött,
halott sirályok árnya leng.
Aranysakál a nád között,
a víz fölött lidérc dereng.

 Evezz, ameddig van remény,
a terv merész, a cél nemes,
a küzdelem konok, kemény,
kikötni még nem érdemes!

EREDMÉNYHIRDETÉS

Cikkek: 
 

Az Élő Magyar Líra Csarnoka által meghirdetett „Chorijambusban írt vers”

 pályázat győztesei, az első helyet megosztva:

Vuts Józsefné és

Baranyi Imre,

az alábbi művekkel:

 
Vuts Józsefné:
Útravaló
 
Vértem a vers, útravaló… Karcol a toll, ömlik a szó.
Búbos ölén - padka köré - hív a mesém. Ülj oda, jó?!
Rég, nagyanyám szíve alatt szárnyra kapott tíz kicsi lét.
Mordul a sors, jó nagyapám élte kihunyt, sír, aki él.
 
Könnybe merült szép mamukám, dús haja ott őszbe szaladt.
Nyolc gyerekét vitte tovább, két keze nyűtt munka alatt.
Telt az idő, csöndesen élt, rossz, ami volt, mind kisimult.
Végre ölelt már unokát, ráncba hajolt arca virult.
Kút vize hűs, szomjas a kert, kellene még, sír a virág.
– Jöjj ide, most, várhat a könyv, perlekedő kis Katicám! 
Két keze gyúrt, míg dirigált, tészta dagadt, széle kiért.
Fodros a fánk, tolta elém, rám nevetett: – edd kicsikém! 
 
Fordul a sors, jó nagyanyám hívta a menny, sír, ki csak él.
Szíve megállt, lelke, szegény, szárnyra kapott, várta az ég...
 
Vértem a vers, bújom a szót, karcol a toll, hív, ami volt.
Gondolat ég, fáj a hiány, régi mesém élteti most.
 
Baranyi Imre:
Májusi reggel
 
Álmod a lét lágy peremén
hajnalidőn tévelyeg el,
zárja szemed, s még kicsikét
játszik az éj szörnyeivel.
 
Nyúlik a fény, tágul a tér,
ég küszöbén felkel a Nap,
átmelegít, ontja tüzét,
kergeti szét álmaidat.
 
Tárva szobád ablaka már,
dől be a langy májusi szél,
téged a kert illata vár,
titkol előbb, majd kibeszél.
 
És valahol víg zene szól,
messzire száll, vágyadon át
elfut eléd, bent kalamol
inged alatt, s kincsre talál.
 

Mindkét alkotónak szívből gratulálunk!

Nyerteseink virtuális oklevelet kapnak, és a verseiket megosztjuk saját és más irodalmi oldalakon.
Ebben a hónapban - szerkesztőink egységes döntése alapján -, második és harmadik díj nem kerül kiadásra.
Köszönjük valamennyi pályázónknak, hogy munkáikkal megtisztelték szerkesztőségünket.
 
A szerkesztőség nevében: H.Gábor Erzsébet
 

A Hónap Verse – 2021. Május

Haász Irén

A Gazda dolgai

A cipők megsüppedve állnak,
nem hajók már két vizes lábnak.

Kérgüket többé már a Gazda
nem törheti, nem tiporhatja.

A szürke zoknik, ingek sorban,
fiókban fekve kérdik, hol van?

Tanácstalan a bot, a párna,
kinti fogason nagykabátja,

hogy visszafordítható tény-e
a péntek éji eltűnése,

mikor kéken villogó lámpás
kocsi vitte el, s egy kiáltás,

egy szó sem hangzott fel az éjben,
s ők még nem féltek akkor, még nem.

De éjre éj szállt, s pirkadatra
jajszó kúszott fel a falakra.

Gazdáné keze simít néha
csak rajtuk, s hallgat, mint a néma.

Nem csak a tárgyaknak van lelke?
A hiány őt is megviselte?

S mi, a Gazda dolgai, kezdjük
sejteni, többé nem feresztjük,

nem fésüljük, nem fedjük testét,
sorsában sorsunk hordja vesztét,

nem beretváljuk habot húzva
többé… S hogy útja mindőnk útja.

VERSENYFELHÍVÁS

Júniusi verspályázat
 
Chorijambusban írt verseket várunk, bármilyen témában. A költemény ne legyen hat versszaknál hosszabb.
Ritmusképlet: (— ∪ ∪ —) 
Természetesen lehet folytatni, bővíteni a ritmusképletet pl:
 — ∪ ∪ —  — ∪ ∪ —  — ∪ ∪ —  
Beküldési határidő:   2021.június  09.
Eredményhirdetés:    2021.június 15.
 
A nyertes verset saját és más irodalmi oldalakon is megosztjuk, a szerző virtuális oklevelet kap.
A nyertes vers szerzője előzetes értékelés nélkül kerülhet a Magyar Parnasszus szerzőgárdájába.
Beküldés: regisztráció vagy bejelentkezés után a Versek beküldése linken.
 
Kedves versenyzők! Jó munkát kívánunk!
 

Eredményhirdetés

Cikkek: 

Az Élő Magyar Líra Csarnoka által meghirdetett Anyegin-strófa pályázat győztese

Virginás András

A ködre festett vágyaink című versével.

A ködre festett vágyaink

Parányi óra jár magában,
legyőzni jött a végtelent,
ki nyerhet ily nehéz csatában,
s e győzelem ma mit jelent?
A holnapunk csak egyre biztat:
örülhetünk az álmainknak,
a célok égre nyithatók,
vigyáznak ott a csillagok.
A sorsnak is csak annyi dolga:
az asztalon legyen kenyér,
szavakba öntse, mit tegyél,
s a perceket hajunkba fonja.
Csibész egy óra, ránk kacsint:
a ködre festi vágyaink.


2. hely: Vuts Józsefné – Látod…
3. hely: Baranyi Imre – Napfogyatkozás

Szívből gratulálunk a helyezetteknek! 
Mindhárom nyertesünk virtuális oklevelet kap, verseiket megosztjuk saját és más irodalmi oldalakon.
Köszönjük valamennyi pályázónak, hogy munkájukkal megtisztelték szerkesztőségünket!

A szerkesztőség nevében:
Horák Andrea Kankalin

A Hónap verse - 2021. április

HORÁK ANDREA KANKALIN -

SÍR MA VALCUM
 

Múltba néz a táj, jövőben élhet,
Mert kopott falak szavát
Ókor írta meg nekünk, s meséket.
Légiók haladtak át,
Útra térve harcban álltak,
Róma így üzent nekünk, a mának.
Ó, ti bátor, ős utak!
Ó, ti bátor, ős utak...

Itt legelt, telelt a mén, s e művel
Festetics tanyája élt,
Szép lovak tenyésztek, és a tűzzel
Olthatatlan is remélt.
És Petőfi Júliája?
Apja gazdatiszt, e birtok árja.
Halhatatlan így üzen.
Halhatatlan így üzen...

Úrlak édenének ősz tanára
Romba dőlt falak között
Csak nevelt tudattal, és nagy ára
Volt, ha néha vért köpött.
Szellemét a rom beitta,
Míg beszélt, dalolt, s a kotta tiszta.
Mondd, dalát ki érti meg?
Mondd, dalát ki érti meg...

Holt falakba róva élet éled,
S ott erős a tégla is,
Persze már avítt romokba téved,
Kőre hull, az is hamis.
Vannak elfogult pribékek,
Jönnek és kutatnak, ám mivé lesz?
Ó, ha lenne épület!
Ó, ha lenne épület...

Hinni volna jó az ó falakban,
Jaj, ti büszke, ős romok!
Ókor érjen el, jelen szavakban!
Tán csak én vagyok konok?
Sír ma Valcum, újra élem.
Légy a régi, várom és remélem!
Add, Uram, hogy így legyen!
Add, Uram, hogy így legyen...

 

Kántortanító nagyapám és régész nagybátyám emlékére, valamint Valcumért, melynek fennmaradásáért mindketten sokat tettek. 2016. március 8.

Versenyfelhívás

„Az Élő Magyar Líra Csarnoka” Anyegin-strófa versenyt hirdet.

Téma: szabadon választott

Anyegin-strófa: egy 14 sorból álló szakasz, négyes és ötödfeles jambusok váltakozásával épül.

A sorok ritmusképlete: ∪ — | ∪ — | ∪ — | ∪ — | ( ∪ )
A sorok szótagszáma: 9 8 9 8 9 9 8 8 9 8 8 9 8 8
A szakasz rímképlete: a b a b c c d d e f f e g g
A befejező két sor csattanóval zár.

Beküldés: regisztráció vagy bejelentkezés után a Versek beküldése linken.

Határidő: 2021. május 9.
Eredményhirdetés: 2021. május 14.

A nyertes verset saját és más irodalmi oldalakon megosztjuk, a szerző virtuális oklevelet kap.
A nyertes vers szerzője előzetes értékelés nélkül kerülhet a Magyar Parnasszus szerzőgárdájába.

Várjuk a versenyzőket, mindenkinek jó munkát kívánunk!

EREDMÉNYHIRDETÉS

Cikkek: 

A KÖLTÉSZET NAPJÁRA KIÍRT PÁLYÁZATUNK NYERTESEI: 

1. A CSALFÁHOZ (BARANYI IMRE)

2. SZÚNYOGRA NEM LÖVÜNK ÁGYÚVAL (VIRGINÁS ANDRÁS)

3. MINEK NEVEZZELEK? (KORMANN ZSOLT)

 

Baranyi Imre

A csalfához

Hiszen te nem szeretsz engemet,
az ördög elvisz így, meglehet,
kalandom tévedés, nem nyerő,
nyakamba kötve lóg már a kő.
 
Pedig te oly szelíd kis galamb
voltál a kezdeten, merre van
a tiszta szendeség és erény,
hiába, vége lett, nincs remény.
 
Csókoltam én buján ajkadat,
naivan oltottam vágyadat,
de másnap jaj, te más karjain 
aláztad rózsaszín álmaim.
 
Hát üssön meg guta tégedet,
nekem már rég oda kellemed,
csak akkor lássalak újra én,
mikor majd hó esik nyár hevén.
 

GRATULÁLUNK A NYERTESEKNEK!

A hónap verse (március)

Pete László Miklós

 
Atlantisz legbelső titka
 
Atlantisz legbelső titka
Nem egy számadat,
Nem is a mindent elsöprő
Vízi áradat.
 
Nem is az, hogy egyszer eltűnt
A tenger alatt,
S hogy mindennek ellenére
Híre fennmaradt.
 
Bár műhold sem talál semmit
A sírja felett,
Atlantisz mégsem a végzet
Szimbóluma lett.
 
Atlantisz legbelső titka
Nem a technika,
Nem is a mindent megőrző
Mitológia.
 
Nem is az, hogy fenyeget az 
Újabb vízözön,
S eltűnt múltjának az ember
Már nem is köszön.
 
Nem is, hogy véges a Földön
Minden hatalom,
S nem a tudományban van a 
Végső oltalom.
 
Atlantisz legbelső titka
Csak a Szeretet,
A nemhivatalos ember
Sohasem feled.
 
Az Egyetemes Szeretet
A Lét lényege,
Sohasem lehet Múltunk, sem
Jövőnk nélküle.
 
Atlantisszal örök jogon
Egybe tartozunk,
Ha Atlantiszt elfeledjük,
Mi is elbukunk.
 
Atlantisz legbelső titka:
Összetartozunk.
Atlantisz legbelső titka
Mi magunk vagyunk.
 
Bár sosem lett elrendelve
Semmi eleve;
Atlantisz a Múltunk, együtt
Lélegzünk vele.

Eredményhirdetés

 
Az Élő Magyar Líra Csarnoka által meghirdetett "Magyar tavasz" pályázat győztese
 
Virginás András
 
Ki talpra állt, s magyar c., magyar alexandrinusban írt művével.
 
Ki talpra állt, s magyar
 
A forradalmakat legyőzni nem lehet!
Az emberek, van úgy, elégedetlenek,
A harc folyik s a nép a győzelemre vár,
A lázadó világ legyen szabad madár!
 
Egén a Nap megállt, Petőfi napja lett.
Az összesük közül ki az, ki mondta: tedd?!
Ki tudja? - kérdezed. Ma válaszolhatok,
Együtt kiáltja mind: mi nem leszünk rabok!
 
Tavasz van újra, hív, ez itt a pillanat,
Akik szavaltak ott, eszünkbe jussanak!
Mi ifjak, indulunk, magasba leng a kar,
Megünnepelni azt, ki talpra állt, s magyar!
 
 
2. hely: Baranyi Imre – Márciusi biztató
3. hely: Kormann Zsolt – Szerelmes hazám
 
Minden tiszteletünk a magukat megmérettetőké. Szívből gratulálunk! 
Mindhárom nyertesünk virtuális oklevelet kap, verseiket megosztjuk saját és más irodalmi oldalakon.
Köszönjük valamennyi pályázónknak, hogy munkáikkal megtisztelték szerkesztőségünket, és együtt emlékezhetünk nemzeti ünnepünkön.
 
A szerkesztőség nevében:
B. Mihály Csilla
 

Oldalak