Égi csikón

 „Égi csikón léptet a nyár”,
 hinti hevét, míg hazajár.
 Búzakalász szőke haján,
 illateső hull kacaján.

 Szembogarát búzavirág
 kék tükörén festheti át,
 pírja pipacs, lába nyomán
 monda virít, szájhagyomány.
 
 Várja a tél, megy haza már,
 talpa alatt ring  a határ,
 fátyolba font napsugarak
 rá takarót hullajtanak.

 Párja, az ősz, fejti borát;
 csurran a must, víg a barát,
 s míg öreg tél színeket zár,
 „tarka idő szőttese száll”.

Hozzászólások

Haász Irén képe

Az idézőjelbe tett kezdő és záró sor Weöres Sándortól valók.

Haász Irén képe

Köszönöm Joe, a nagylelkűségedet is...!

:))))))

M. Karácsonyi Bea képe

Szép, dallamos, kedves vers, tetszik nekem is.Az értelmezéssel akad némi gondom, pedig háromszor is elolvastam.Furcsa a nyár után azonnal a tél, és hogy az ősz utána jön a képbe, de biztos csak fáradt vagyok.

Haász Irén képe

És az ősz után megint tél...

Nem a sorrend a fontos, itt egy családot képzeltem el, ahol a vén családfő a tél, a gyermek a tavasz, - ami itt nincs jelen, mondjuk alszik - és a két hasonló korú a pár, nyár és az ősz.

Ez a család-gondolat gyakran visszatér a verseimben.

Köszönöm a véleményedet.

Sőt, a ritmuseltérések teszik a verset különlegessé. Szerintem iskola vers lett.


Haász Irén képe

Köszönöm a véleményed, kedves Toma.

Nem tudom, mit jelent itt az iskola vers. Hogy iskolákban el lehet szavalni...?

Ja, az az automatikus javítás a telefonomban :) Azt akartam írni, hogy szerintem jó kis vers lett (és a telefon a "jó kis"-ből iskolát csinált :)


hubart képe

Színes a versed, akár egy népi szőttes! Örömmel olvastam. 

Haász Irén képe

Örülök, ha tetszett, és köszönöm, kedves Feri!