Egy éj veled

Nesztelen éjben, kis titok szoba.
Csak a miénk most, a vágy otthona.
Mindent kizártunk, már nincs semmi más;
csak te, meg én, és az édes varázs.
Szüntelen izzásban lüktet a testünk;
elégünk százszor, hogy újra szülessünk.

~~~

Dereng a hajnal, és én csak nézlek;
ágy szélén ülve szótlan becézlek,
a cigarettámon fénylő parázs,
arcodon, tündéri álomvarázs.
Fejed a párnán, szemed lehunyva,
lágy csókot lopok a homlokodra.
Elmosolyodsz, és karod kinyújtod,
ajkamat lassan ajkadra húzod;
forró a csókod, rögtön eléget,
azt kívánom, hogy ne érjen véget.
Bársony bőrödön érzem a vágyat,
éget a tűz és nincs több alázat,
hallom, a szíved vadul kalapál;
repülünk ismét. Ránk új csoda vár.

~~~

Elhagy az álom, pirkad a reggel;
engem ölelve, mellettem fekszel,
halk szuszogásod, fülemben érzem,
édesen alszol, veled a szívem.
Elvesztem teljesen. Tiéd vagyok.
Felkel a nap, és csak miránk ragyog …
 

Hozzászólások

Köszönöm kedves Joe.

De ezt nem írom át. Ez volt talán eddigi életem legszebb éjszakája :) Első találkozásom mostani (második) feleségemmel 2006.03.24.-én egy kis motel-szobában nem messze Szilvásváradtól... És 26.-án megírtam ezt a verset. Tehát ez nem fikció, ez maga a valóság ...:)

 

Nagyon szépen egyensúlyozott erotika, jó szerkezet keretbe vonja a középső részt. Joe meglátása szembetűnő eleme lehet a versnek, ha megváltozik. De az első versszak értelmezhető egy összefoglalásként is, a vers lényegét általánosan megragadva. A középső rész a részletek része.


Köszönöm Toma.

Örülök, hogy tetszett:)