Már egyre több
Beküldte Léna - 2011, november 11 - 21:35
Már egyre több ködöt kavarnak
a bajt hozó, gúnyos szelek.
Fázik a fény is, megremeg.
Szúrósan száll a rőt avarnak
illata, ahogy lépkedek.
Sóhajos fák némán búsulják
elhullott álmaikat, és
nem oldja fel már feledés
elmúlt telek gleccsernyi súlyát.
Jól jönne most egy ölelés!
Hozzászólások
Mysty Kata
2011, november 11 - 21:47
Permalink
Adassék meg Neked kívánom!
Adassék meg Neked kívánom!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Sea (nem ellenőrzött)
2011, november 11 - 21:50
Permalink
Ölellek.
Ölellek.
Léna
2011, november 11 - 21:54
Permalink
:) Köszönöm nektek.
:) Köszönöm nektek.
Weinberger
2011, november 11 - 22:08
Permalink
Korrekt vers. (Ez tőlem elég
Korrekt vers. (Ez tőlem elég nagy dícséret.) :)
Léna
2011, november 12 - 08:32
Permalink
Nekem ennyi nagyos is
Nekem ennyi nagyos is elégséges. :)
Toma
2011, november 11 - 22:39
Permalink
Nagyon szépen szőttél emberi
Nagyon szépen szőttél emberi érzelmeket a lélekkel felruházott őszi tájba. Fogadj el egy tanácsot, Ilyen sorok melle dukál egy jó cím, máskor próbáld ezt a hangulatot a címbe is bevinni.
Vassné Szabó Ágota (nem ellenőrzött)
2011, november 12 - 06:20
Permalink
... és még ölelés.
... és még ölelés.
lnpeters
2011, november 12 - 12:43
Permalink
Ez nagyon jó! Kiválóan
Ez nagyon jó! Kiválóan megkomponált vers, koncentrált üzenet.
Remek a forma szintjén, a szóhasználat és a képalkotás szintjén is.
Pete László Miklós (L. N. Peters)