Nap és évszak

Mysty Kata
Nap és évszak


Reggelente az ébredés,
Álmos téli rém-mesés!
 
Harmatcsepp a picit nyerő,
Visszatartja a felkelőt...
 
Élettelen és hitszegő,
Nap és évszak - áttetsző...
 
A délelőtt  még Kikelet,
Te is, én is - önfeledt!
 
Nyarat idéz a délután,
Homokóra vég'útján...
 
Az est őszi  hervadás,
Ágyba visz a tetszhalál...
 
Játssz!

Drága Gyermekem!
Játssz, te csak játssz!
És légy olyan vidám,
Jobbuljon meg a világ!
Jobb legyen mind, aki lát!
Ne romboljon már tovább,
Építsen egy "Lelki Mást!"
Játsszál csak, játssz tovább!

Az ember Uram, melléd leül,
Dicsérve Téged, hogy könyörülj...
Vétke lajstromát írja körül,
Talán felez, de kiegészül.
 
Nem sejti azt, hogy rosszat szül,
Csak reménykedik, hiszi szentül...
Kegyelmed semmibe se kerül.
És hogy irgalmad is megtérül!?
 
De Te ennek is nagyon örülsz,
Gyermekeidhez újra leülsz,
Vigaszt mindig adsz, megkönyörülsz,
A lajstromot viszed mentségül...
 
Mysty Kata : A lajstrom