Örömre váltom
Beküldte Mysty Kata - 2012, október 9 - 10:08
Örömre váltom
Én egyfolytában nevetek,
abbahagyni nem lehet!
Kinevetem, csak játsszatok!
Örömre váltom a bánatot!
Aztán, ha jön a pillanat,
hát csak sírva fakadok,
A változó kor borzasztó!
A hangulat hervasztó!
A mosoly újra visszatér,
hozzám - jó barátként.
Jóleső kacaj helyrehoz,
Vidámmá "be"- betonoz!
Mysty Kata
Hozzászólások
Toma
2012, október 9 - 15:07
Permalink
Nevess! :)
Nevess! :)
M. Karácsonyi Bea
2012, október 9 - 19:40
Permalink
Változó kor hozná?
Változó kor hozná? Dehogy!
Középiskolában egyfolytában nevettem,míg sírógörcsöt nem kaptam.Órán is.Jó ilyennek lenni Kata!Ölellek.
Haász Irén
2012, október 10 - 17:47
Permalink
Istenáldotta teremtés az, aki
Istenáldotta teremtés az, aki sokat, gyakran nevet, de nem vihog, viháncol.
Szerencsés ember vagy...!
hubart
2012, október 10 - 20:04
Permalink
Az érzelmek nélküli ember
Az érzelmek nélküli ember olyan, mint egy élettelen fadarab. Nevess, és sírj, ha kell, ezek az érzelmi megnyilvánulások mind az érzékeny, gazdag lélek virágszírmai. A leghatékonyabb gyógyír; a kockázatokról és a mellékhatásokról a költők tudnak mesélni!:))