Tor
Beküldte Zajácz Edina - 2012, november 14 - 00:53
Szívemen citerázik a fagy.
Kamrámban a bánat hét szakajtó...
Szűk esztendőm vajon hány marad,
ha pitvaromra nem nyílik ajtó?
Úgy élek itt bent, mint a zsizsik.
Napi betevőm keserű üröm...
Életemre a kaszás iszik,
vacsorámat vaksötétben ülöm:
Szeretni engem, ki tör falat?
Nem...nem nyílik kamrámon az ajtó..
Telünk szele magával ragad,
bőséges lesz torom; hét szakajtó!
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2012, november 14 - 08:53
Permalink
Edina egy nagyon rád jellemző
Edina egy nagyon rád jellemző vers, kifejezőeszközei, nyelvhasználata által...
Remélem előbb-utóbb nyílhat az ajtó egy jobb világra.
Zajácz Edina
2012, november 14 - 16:10
Permalink
Köszönöm szépen,Sea:)
Köszönöm szépen,Sea:)
hubart
2012, november 16 - 13:08
Permalink
Szépen végigvezetted a
Szépen végigvezetted a gondolatot a szívkamra - szívpitvar metaforáján keresztül. Messzire hallatszó segélykiáltás ez a vers, de talán nem annyira vészes a helyzet, mint gondolnánk!:)
Toma
2012, november 16 - 13:46
Permalink
Gratulálok Edina ehhez a
Gratulálok Edina ehhez a remek vershez. Nekem a verseid közül most ez az, ami a legjobban tetszik. A ritmusa és rimei nagyon jók, és bár nem pozitív a kicsengése, mégis a nagyon jó versek közé emelkedett.