Fehér fényben

 
Odakünn a havas ágakon,
a bánat reszket, s a fájdalom.
Míg lopva mellettük megülök,
csillagok csendjébe merülök.
 
Elvesztem egykor az édenben,
s talán a szenvedést érdemlem.
Valaha rég egy ember voltam,
most fehér fényben ring a tollam.
 
Ezüstös veretű szárnyamon
ma éjjel Istenhez szárnyalok.
Mennyeknek mannáját hinti rám,
s üdvözít engem majd hit-imám.

Hozzászólások

hzsike képe

Kedves Erzsike!

Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez!

Ölelésem:Zsike :)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Zsike!

Köszönöm szépen.

Erzsike