Mysty Kata : Könnypatak
Kék eget altat,Gyöngyöző patak.
Kanyarog a part,Útja port kavar.
Néhol még avarCsöndjében matat,
Mocorgó tarack.Némaság halad
Az úton, halatKeres, vár a sas.
Kavics, kő akad,A lábam alatt.
Állok egymagam,Folyik bár szavam,
Egyre fogy, apad,Ez a könnypatak.
hubart
2017, március 4 - 12:01
Permalink
Szép vers! Rövid soraid a patak csobogását, "a" hangra épülő rímeid pedig a tavasz üdeségét hordozzák. Gratulálok!
Mysty Kata
2017, március 5 - 15:17
Köszönöm, aranyos vagy Ferikém!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
Hozzászólások
hubart
2017, március 4 - 12:01
Permalink
Szép vers! Rövid soraid a
Szép vers! Rövid soraid a patak csobogását, "a" hangra épülő rímeid pedig a tavasz üdeségét hordozzák. Gratulálok!
Mysty Kata
2017, március 5 - 15:17
Permalink
Köszönöm, aranyos vagy
Köszönöm, aranyos vagy Ferikém!
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"