Nyomot hagyott
Beküldte Zagyi G. Ilona - 2019, szeptember 25 - 19:01
Csak álom volt... de itt hagyott
egy ébredésbe égett képet.
Árnya fölém magasodott,
mint egy baljós istenítélet.
Rét, mező-mocsárvidékek.
Tisztán érzem, hogy féltek
valamit... könyörgök, kérek...
Makacs vízió, felhőörvény.
A leszálló köd homályosít
éleket, s nincs kiút, ösvény.
Erdőt és földet iszap borít,
nincs menedék... elszomorít.
Tisztán érzem azt, hogy féltek
valamit... könyörgök, kérek...
Mentenék az iszonyatból
valami kedveset... enyémet.
Kímélném a borzalmaktól.
Talán odafönt, ha szétnézhet...
repüljön, keressen fészket.
Tisztán érzem azt, hogy féltek
valamit... könyörgök, kérek...
Szárnyalása belőlem rész.
Látom hogy elszakad, nem bánom.
Kíséri e szívdobbanás...
majd lassan szétfoszlik álmom.
Fény játszik a szempillámon...
...de most is érzem, hogy féltek.
Jelent, jövőt... élő képet.
2016
Hozzászólások
hzsike
2019, szeptember 25 - 20:12
Permalink
Kedves Ilona!
Kedves Ilona!
Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez!