Holdfogyatkozás
Beküldte DJ - 2016, május 14 - 22:36
Te a nap, én a hold,
ébren ezt álmodom,
felettünk csillagok,
tengerben, zátonyon,
hullámsír, csendes mély,
s míg nappalt éj kísér,
megfagyok.
Te a nap, én a hold,
vánszorgó múlt idő,
utadon, utamon,
akadály-vár ledől,
fényedtől ragyogva
egyedül remekül
elvagyok.
Te a nap, én a hold,
bújócska, más világ,
ugyanazt akarjuk,
vagy épp pont ezért mást,
azt, amit nem lehet,
egymásba karolva,
ragyogást.
Te a nap, én a hold,
a jövő a miénk,
éjjel és nappal is
a minden áll közénk,
összeköt bennünket,
azzal, hogy elszakít
egymástól.
Körforgás az élet,
nap- és holdkorongon
enyészet.
Azt, amit nem kapok,
másoknak meghagyok,
s lelépek.
Hozzászólások
Csilla
2016, május 14 - 22:38
Permalink
Kedves DJ! Szeretettel
Kedves DJ!
Szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez Szerkesztőtársaim nevében is! :)
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
DJ
2016, május 15 - 15:45
Permalink
Köszönöm! Joli:)
Köszönöm!
Joli:)