A Bősz Szél Monológja
Beküldte Sztancsik Éva - 2017, július 21 - 19:30
Kiszakít a Bősz Szél egy fodros darabot
az égből és feléd nyújtja, kék halomba'...
"nézd, távlatot adok neked; legyen foltja
rongyos vágyaidnak, amiktől nem láttad
legszentebb álmaid a múlt-fergetegben;
mégis úgy álltál ott, a káosz közepén,
mint a zűrzavarból született jövevény,
eltökélt voltál és kemény. Irigyeltem.
.....
Vétkesnek hittelek. Ma azt kérem, vedd el,
szelídítsd magadhoz vadóc reménységem -
Nap hajából téptem. Beteges, vérzékeny
a nyár... vörös bőrét éles karmom marta.
.....
Talán nem kell ez már? Sorsod leterített?
Megelégszel vaksi, pislákoló fénnyel?
Ahogy a Hold mögé bújó csillag kémlel?
Hervadt lélekvirág, ez lettél, látom én.
Aki elültetett... nem jár már e kertben.
Alig van itt mozgás, csak szélforgó pörög -
meg-megfújom néha, hogyha erre jövök...
Bokrok közt hintaszék riadt szúja nyüszít."
Kiszakít a bősz szél egy fodros darabot
az égből, s ... Holnapot vajúdik karodba.
(2017. július)
Hozzászólások
Haász Irén
2017, július 22 - 13:06
Permalink
Shelley volt az ihlető?Már a
Shelley volt az ihlető?Már a közepénél az Óda a nyugati szélhez jutott eszembe, és a komoly tartalom csak erősített ebben.
Akkor is, ha ez szabad vers, az Óda pedig kötött.
El vagyok ragadtatva...!
Sztancsik Éva
2017, július 22 - 19:56
Permalink
Drága Irénkém! Tudatlanságom
Drága Irénkém! Tudatlanságom fitogtatása nélkül mondanám, hogy... nem ismerem (ismertem eddig mélyrehatóan) az említett költőnagyság azon művét, amelyre gondolsz. A vers írásakor teljesen magamra hagyatkoztam, saját kútfőből merítettem. Hogy is szokták mondani? Bármilyen hasonlóság a valósággal (jelen esetben az említett alkotással) a véletlen műve. :) De őszintén meghatottak elismerő szavaid, amiket hálásan köszönök. (Ez itt nem "szabad". A tördelés okozza a hatást. Ládd, mennyit is jelent... bár ezt eddig is tudtam.) Szeretettel. Éva
hubart
2017, július 23 - 09:24
Permalink
Ez a vers nekem is nagyon
Ez a vers nekem is nagyon tetszik, bár bevallom, nem mindenütt értem az indíttatást, a gondolataid kiváltó okát. Ennek talán az a magyarázata, hogy annyira személyes, annyira egyedi, hogy igazából csak Te értheted, és az a személy, akihez szól. Persze, ez semmit nem von le abból az értékből, amit a megfogalmazás lendülete, és a kifejező, eredeti költői képek nyújtanak. Engem ez a friss hang ragadott meg elsősorban, és az általad megteremtett laza formai kötöttségek fegyelme, amely annyira természetes és könnyed, hogy - amint Irénke is írta - szabadversként hat. Szeretettel gratulálok! :)
Sztancsik Éva
2017, július 23 - 19:13
Permalink
Nagyon szépen köszönöm, Feri,
Nagyon szépen köszönöm, Feri, az aktív jelenlétet. Valóban elég személyes a mondandó, megértem, ha a külső szemmel nehezen értelmezhető. Véleményed viszont igen jólesett, örülök jöttödnek. Szeretettel láttalak. Éva