A könnyűlovasság támadása
Beküldte titus56 - 2016, március 10 - 19:25
A könnyűlovasság támadása
Szügyig a lőportól fehér ködben,
léptetnek sorstól üldözötten,
csillogó pengéken az ősz ragyog,
halni indulnak az angyalok,
a hatszáz büszkén csatába megy.
A hősök vére sohasem hamis,
alusznak ők alant akkor is,
ha már fent a szent alázat átok,
csak a szűz szél vigyáz reátok,
a hatszáz büszkén csatába megy.
A vágtán csak átborzong a szellő,
kartácstól vért köhög a felhő,
suhogva szállong a penge lelke,
belehasít a végtelenbe,
a hatszáz büszkén csatába megy.
Paták szikráznak, a föld megremeg,
rohammal füstölgő förgeteg ,
véresebb volt minden hős-halálnál,
elvágtattak Balaklavánál,
a könnyűlovasság a mennybe megy.
Hozzászólások
hubart
2016, március 11 - 08:09
Permalink
Ez remek, lendületes,
Ez remek, lendületes, kifejező, nagyon tetszik. De mit szólnál ehhez a kezdéshez: Lőporfüsttől szügyig fehér ködben ?
titus56
2016, március 11 - 18:32
Permalink
Kedves hubart! Nem szoktam
Kedves hubart!
Nem szoktam elutasító lenni, ha bárki valamelyik írásom javítására ösztönös, pláne, ha megoldást is mellékel hozzá. Ha nem sértlek meg, ezúttal mégsem élnék a módosítás lehetőségével, valamiért „szárazabbnak”, hangulatában kicsit „idegenebbnek” érzem a javasolt sort.
Köszönöm, hogy időt szántál az olvasásra.
Titus56
hubart
2016, március 11 - 20:13
Permalink
Kedves László, természetesen
Kedves László, természetesen nem kell elfogadnod az ötletemet, hiszen a vers a tiéd.
Haász Irén
2016, március 11 - 16:25
Permalink
Azt gondolom, és így is
Azt gondolom, és így is láttam ábrázolásokon, filmen, hogy a lőporfüst fent van, a ló szügye meg lejjebb. A lovas ülve céloz, fent gomolyog a füst, tehát szügyig járhat a ló vízben, vérben, halottakban, stb, - de lőporfüstben nem...:)))
titus56
2016, március 11 - 18:33
Permalink
Kedves Irén! Igaz, hogy a
Kedves Irén!
Igaz, hogy a történelmi időszak pontos meteorológiai jelentésének nem néztem utána, ám azt tudjuk a leírásokból, hogy 1854. októberét írunk, annak is a végét, 25.-ét, és az bizony már nagyon az őszies, nyirkos, ködös idők ideje. Azt is tudjuk, hogy elhamarkodott parancsok végett, szinte az öngyilkosságba rohanva, egy dombok által övezett keskeny sík vidéken zajlott az ominózus csatajelenet, ahol, - bár csak az én képzelőerőmben, - de nagyon is lehetséges, hogy a reggeli órákban a köd nagyon mélyen, a talajhoz közel szinte megült a völgyben. Ráadásul a kifogásolt kép úgy szól, hogy „..lőportól fehér ködben”, vagyis nagyon is életszerű lehet, hogy az elsütött ágyuk füstje összekeveredve a nehéz köddel, ha csak rövid ideig is, de a lovak szügyéig ért. Minden bizonnyal, később a forgatagban, és az idő haladtával ez a lőporból, és ködből kevert „siralom-felhő” felemelkedett a csatázók fölé, hogy az ég is lássa a hősök elszánt hősiességét.
Köszönöm, hogy megosztottad velem észrevételedet.
Titus56
ui: személyes élményem, hogy október végén egy erdősávon keresztül vezető úton autózva reggel, a köd csak az első szélvédő aljáig ért, felette kristálytiszta volt a levegő. ( innen a képi világa az első sornak)
lnpeters
2016, március 11 - 20:07
Permalink
Ezt a verset érdemes
Ezt a verset érdemes vizsgálni, mert akad benne néhány javítani való. Helyenként valóban megkapóan szép részeket tartalmaz, a többit pedig azokhoz kell felemelni.
A könnyűlovasság támadása
A cím. Utal ugyan az ismert film címére, de ezzel semmi baj, legalább azonnal tudjuk, hogy miről is van szó. A magyar köztudatban a balaklavai csata nem annyira ismert, hogy ne jöjjön jól a parafrázis.
(„Mennek, ki tudja, mért,
Meghalni semmiért…”
Szügyig a lőportól fehér ködben,
Nekem ez a sor tetszik. Erős. Képszerű.
léptetnek sorstól üldözötten,
Ez már kevésbé tetszik. Nemcsak azért, mert a brit könnyűlovasdandár nem léptet, hanem vágtat.
Ez nem tetszik benne:
„sorstól üldözötten”
Közhely. Ide ennél sokkal jobb kell.
csillogó pengéken az ősz ragyog,
Kitűnő sor.
halni indulnak az angyalok,
Nem jó. A „halni indulnak” hordozhat is drámaiságot, el is veheti. Itt az utóbbi történik. Vagy folytatódjon a vershelyzet kifejtése, vagy valami olyan kéne, ami fokoz. Ez – megállít.
Az „angyalok” se jó. Ezek a huszárok és lándzsások legfeljebb negyedóra múlva lesznek azzá, most még nem. Jobb sor kéne.
a hatszáz büszkén csatába megy.
Lapos. Mást, erősebbet.
A hősök vére sohasem hamis,
Az egész vers legrosszabb sora. Mit akar jelenteni?
alusznak ők alant akkor is,
ha már fent a szent alázat átok,
csak a szűz szél vigyáz reátok,
Ez remek gondolat lenne – kissé tömörebben.
a hatszáz büszkén csatába megy.
Itt még rosszabb, mint fentebb. Üres pátoszba burkolja az izgalmat, a feszültséget, a borzalmat.
A vágtán csak átborzong a szellő,
kartácstól vért köhög a felhő,
ez igen. Jó sorok.
suhogva szállong a penge lelke,
Nem. A penge „lelke” nem szállong, maga a penge az, ami esetleg suhog.
belehasít a végtelenbe,
Nem jó. Így üres. A „végtelen” sohasem parttalan. Itt az.
a hatszáz büszkén csatába megy.
Itt most ez a sor kimondottan rossz.
Paták szikráznak, a föld megremeg,
rohammal füstölgő förgeteg ,
Két jó sor, de egymás mellé nem illenek.
véresebb volt minden hős-halálnál,
Nem jó. Elkeni. Távolból, gólyaperspektíva alapról.
elvágtattak Balaklavánál,
Nem elvágtattak, nekimentek arcból a tüzérségnek.
Javaslatom:
A téma megérdemelné.
Jó munkát kívánok!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
titus56
2016, március 11 - 21:30
Permalink
Kedves Inpetersz. Talán
Kedves Inpetersz.
Talán két, vagy esetleg három alkalommal fordult elő, hogy magyarázni kezdtem valamelyik írásomat, aztán feladtam, mert ha csak magyarázattal tud túlélni egy vers, az nyilvánvalóan a vers hibája.
Néhány észrevételeddel azonban vitába szállnék..
„léptetnek sorstól üldözötten”
Kicsit beleástam magam a vers előtt a kor könnyűlovasságainak életébe, és egy ilyen támadás alkalmával kiadott parancsok között nemcsak, hogy szerepel a lépésre való felszólítás, hanem egyenesen a „szertartás” része volt az ütközetek alkalmával. A későbbiekben nyomon követhető a parancsok elhangzása okán a vágta, míg végül maga a roham. Vagyis, nagyon is léptetnek a könnyűlovasok egy támadás elején, mikor hadrendbe szerveződnek.
A „sorstól üldözötten” pedig az eleve megírt sorsszerűségre utal, hisz – bár utóbb – de kiderült a rosszul felmért helyzetben, ésszerűtlen parancsok vezettek a 119 könnyűlovas, és több mint háromszáz ló pusztulásához. Érzésem szerint nagyon is üldözöttei voltak a sorsnak.
„halni indulnak az angyalok”
Nem gondolnám, hogy csatákban edzett katonák ne tudták volna felmérni a parancs ésszerűtlenségét, és esküjükhöz híven ugyan engedelmeskedtek a parancsnak, de érzésem szerint eleve tudták, hogy a vesztükbe rohannak a parancsot követve, és mivel a vers utólagos megfestése egy eseménynek, így keletkezésekor eleve „angyalokról” szól.
A „hősök vére ...” sort nem magyaráznám, ha rossz, rossz.
„ a hatszáz büszkén csatába megy”
A mai szemünkkel valóban, talán talán valóban lapos, gyenge, de a korszellem olyan nimbusszal övezte a lovasságok katonáit, és eleve olyan tulajdonságokkal ruházta fel őket, hogy joggal és méltán voltak büszkék mindarra amit véghez fognak vinni, és amit már véghezvittek.
„suhogva szállong a penge lelke”
Nos, ha valóban ennyire szó szerint boncolgatunk egy verset, hogy a pengének van-e lelke vagy nincs, akkor felettébb érdekes kép rajzolódik ki akár a világirodalom nagyjainál, de hogy csak a tragikus közelmúltat említsem, kedvencem Juhász Ferencnél, mondom ezt enélkül, hogy csak gondolatban is hozzájuk hasonlítanám magam. Szerintem nagyon is van lelke a pengének, amin élet és halál múlott egy adott pillanatban.
„elvágtattak Balaklavánál”
Bizony utólagosan tudjuk, hogy elvágtattak sokan közülük a halálba, és érzésem szerint ez nem annyira bonyolult kép, hogy értelmezhetetlen legyen.
Nagyon köszönöm tanulságos, és megszívelendő boncolgatásod.
titus56
ui: érdekes módon a legnagyobb hiba,- így utólag látom magam is - hogy a "hősők vére sohasem hamis" kezdetű vetsszaknak kellene az utolsónak lenni.