Emléked
Beküldte orosztcsaba - 2012, december 11 - 08:37
Kocsmák mélyén átölel a simogató füst
A gyöngyöző sörös pohár fanyar csókot ígér
Zsibbadó agyamban emlékvirágok nyílnak
Jöjj mámor s jobb világba vigyél!
Felejtenem kellene Téged
De makacs emléked szívembe ragad
A koccanó poharak halk hangján
Újra agyamba lopod magad...
Fájó bluesként dalol bennem
Minden utolsó szavad
Szemedből könnycsepp szemembe égett
S emléked újra elragad...
Hozzászólások
M. Karácsonyi Bea
2012, december 11 - 10:59
Permalink
Mint az előzőnél... Nagyon
Mint az előzőnél...
Nagyon tetszett! Élmény volt olvasni, szeretem vers.
Ha nem haragszol központoztam, nem tudom ez így mennyire tetszik neked.
Kocsmák mélyén átölel a simogató füst,
a gyöngyöző sörös pohár fanyar csókot ígér;
zsibbadó agyamban emlékvirágok nyílnak,
jöjj mámor s jobb világba vigyél!
Felejtenem kellene Téged,
de makacs emléked szívembe ragad,
a koccanó poharak halk hangján
újra agyamba lopod magad...
Fájó bluesként dalol bennem
minden utolsó szavad,
szemedből könnycsepp szemembe égett
s emléked újra elragad...
Mysty Kata
2012, december 11 - 15:23
Permalink
Nagy kezdőbetűkkel
Nagy kezdőbetűkkel megtiszteled és követed anyanyelvünk helyesírási szabályait , a vesszők és egyéb írásjeleket viszont nagyvonalúan elmismásolod.Versei figyelemre méltók.
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"