Fagyponton
Beküldte Sztancsik Éva - 2022, december 24 - 14:34
Kedvetlen sétálok naptalan utakon...
a szürke járdákon mattszürke unalom -
gondolat sem éled az ember agyában...
az enyémben most biz' keveset találtam.
Szomorú esőcsepp szendereg vállamon...
didergő álmait letörten vállalom -
késő-ősz, tél-elő nyakamba kucorog...
tarkómon szaporán híznak a dudorok.
Szél bújik ruhámba (nem tanult illemet)
- meztelen faember százkarja integet -
Menjek már, haladjak...siettet a liget.
Kocogva jön a fagy jegelni a Hitet.
(2022. november)
Hozzászólások
Vaskó Ági
2022, december 28 - 19:27
Permalink
Kifejező cím, csodás vers.
Kifejező cím, csodás vers. Gratulálok!
Vaskó Ági
hubart
2022, december 30 - 13:05
Permalink
Nagyszerű vers. Szeretettel
Nagyszerű vers. Szeretettel gratulálok!
Sztancsik Éva
2023, január 7 - 13:18
Permalink
Szeretettel köszönöm
Szeretettel köszönöm véleményeteket, megtisztelő.