Fagyszeretők

 
Akkor...
a vér megalvadt, kialudt a láng, 
borzongató szél söpört a télben -
Most...
halványrózsaszín szagodat érzem
és már elhiszem, itt lesz a hazánk. 
 
Itt, ahol fagyos szeretők élnek,
ahol dermesztő érzések hálnak -
csillagtalan éj sző körénk fátylat, 
s jelen-ecsetünk festeget vénnek.
 
Pedig maradtunk ifjon táncolók,
maradtam öntelt, vadóc szigeted -
együtt és külön hány évtizedet
vittelek bennem, a nagy álmodót?
 
De már ébredni kell, ezentúl te
őrizzél, ringass, ahogy én tettem -
dajkálj magadban én édes terhem,
fárasztó élnem, ébredj! Tél fúj be.
 
(2017. november)