Feszület

Feszület
 
Kereszt tövében megfakult az élet,
a mennynek többé nem kell várnia,
latrok között vagyok a végítélet,
Rómát harsogja minden orgia.
 
Anyám, ne nézz te vérző oldalamra,
a lét lett júdása életemnek,
harminc ezüst az embert eltakarja,
sírnak majd kik most rajtam nevetnek.
 
Atyám, a fényed még ne vedd el tőlem,
láthassam, értem mennyi még a bűn,
engedd, hitedben magam fölé nőttem,
ne múljak gyáván, félve, egyszerűn.
 
Legyen hatalmad várni érkezésem,
hadd lássák tőled kapott halálom,
tanulják, hogy embernek lenni érdem,
ki magában keres, rám találjon.

Hozzászólások

Haász Irén képe

Nagyon szép, tartalmas.

M. Karácsonyi Bea képe

Nagyon szép vers...